Védővezetős érintésvédelem?

"ha egyik sem lenne, akkor mennyire lenne veszélyes a hibás fogyasztó megérintése?"

Ebben az esetben a zárlati áram zavartalanul folyna.

Ez azonban jóval nagyobb a vezeték tűrőképességénél.

Egy darabig a földelés ellenállásán és a hálózat ellenállásán képződő osztó feszültsége jelenne meg a készülék házán, majd elolvadna valahol a vezeték és emiatt megszakadna.

Ha a védővezető szakadna meg akkor az áram megszűnne a készüléken megjelenne a hálózati feszültség.

A kérdés eztől kicsit bonyolultabb.

Vegyük a rosszabb esetet, ha nincs ÁVK (áramvédő kapcsoló, leánykori néven fi-relé)

Valamilyen védelemnek kell lennie valahol. Ha máshol nem a fogyasztásmérőnél. Olyan nem létezik, hogy Paksig nincs egyetlen egy védelmi készülék sem. Meg kell "keresni" a a védelmi készülékeket (kismegszakító, megszakító, olvadóbiztosító) amelyik az áramszolgátatlói csatlakozás és a fogyasztó között van (ha máshol nem a villanyoránál van egy, amit az áramszolgáltató épít be, most a KÖF-ön vételező nagyfogyasztókról ne beszéljünk, ott picit másképpen alakul a történet). Ezek közül ki kell választani a legkisebb kioldási értékűt, és ennek megfelelően kell méretezni a hálózatot, hogy a hibaáram minden esetben nagyobb legyen mint az az áram ami a védelmi készülék gyors kioldását okozza.

Ma már kötelező ÁVK beépítése is (megint nem ipari és nagyfogyasztóról beszélünk hanem családi házas mint amit a kérdés másik felében szerepel). Az már lényegesen kisebb hiba áram esetén kiold, de ez ún. kiegészítő védelem a vonatkozó szabvány(ok) szerint. Tehát úgyanúgy méretezzük mintha ott se lenne...

A második kérdés értelmetlen. PEN vezető esetén miért a kerten menne keresztül a hiba áram? Pont ez a PEN vezető értelme (az ezzel valamennyire megegyező régi magyar elnevezés "nullázással egyesített földelőhálózat"-volt, ilyenkor a hibaáram a PEN vezető "nul vezető funkcióján" fog záródni. Ezért kell egy ponton a ház saját földelését összekötni a bejövő PEN vezetővel (meg még van még pár más oka is de ez már messze meghaladja ennek az oldalnak a lehetőségeit).

A lepontozóknak: picit leegyszerűsítve próbáltam leírni a kérdezőnek. Tudom, hogy ez lényegesen összetetebb de most eztől tekintsünk el. Ha meg nem tetszik a válaszom akkor légyszíves legalább egy pricát üzenettel tisztelj meg, hogy értesem, hogy mi a bajod.

Nyilván a legkedvezőtlenebb eset az, ha a testzárlat azt jelenti, hogy a teljes feszültség jut ki a testre, nem pedig egy része.

TN rendszernél 115 V (mivel nagyjából ugyanannyi az odavezetés meg a visszavezetés ellenállása)

TT rendszernél - ami a második kérdés - a hibafeszültség a fogyasztónál levő földelési ellenállás és a transzformátor csillagpontjában levő földelési ellenállás összegén hajt át áramot, és ez okoz a fogyasztónál levő földelési ellenálláson feszültségemelkedést. Ha a csillagponti ellenállás kisebb (várhatóan), akkor ez az érték 115 V-nál nagyobb.

Ezek mind egyszerűsítések, mert például a második esetnél az érték az a végtelen távoli földpotenciálhoz képest értelmezett, és a zárlatos készülék környékén van rá esély, hogy az ember azt a referenciapontot nem is éri el.