Bipoláris tranzisztorral erősítés?
Erről szólnak a tranzisztorok alapkapcsolásai:
- Földelt emitteres.
- Földelt kollektoros.
- Földelt bázisú.
A dolog titka egyébként: munkaellenállás.
Vegyünk példának egy NPN tranzisztort (közös kollektoros kapcsolás)
A bázis-emitter átmenet lényegében egy dióda.
A sinusjel negatív félperiódusa hogyan tudja kinyitni ezt a PN átmenetet?
Az mondjuk nem erősít, nagyon keveset még gyengít is, ezért illesztésre, terhelésleválasztásra alkalmazzák a földelt emitteres kapcsolást.
A bázist GND-hez képest pozitív feszültséggel megfelelő munkapontba kell állítani, a bemeneten pedig egy DC-leválasztó kondenzátort alkalmazni, illetve igény szerint a kimeneten is.
Utána a kimeneten egy ellenállás a kondenzátor másik végét lehúzza GND-re, így visszaáll a földhöz képest pozitív-negatív félperiódus.
Szinusznak írjuk egyébként a magyar nyelvben.
Nem párhuzamosan, hanem utána és GND-re:
Ez mondjuk tényleg földelt emitteres, de a lényeg ugyanaz.
Az ellenállás szerepe csak a kondenzátor feltöltése, hogy beálljon a nyugalmi DC-szint.
Ez azért is jó, ha rádugunk egy következő erősítőt, annak bemenete ne kapjon DC-impulzust, amitől reccsenne egy nagyot a végfok például.
A CE kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt RE ellenállásra gondolok.
www.google.com/search?q=k%C3%B6z%C3%B6s+emitteres+kapcsol%C3%A1s&sxsrf=ACYBGNRs1uOSQlnuChONq1bNwksFSW_ukA:1581878435623&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiCt-6x3NbnAhXB-yoKHT7bC54Q_AUoAXoECAwQAw&biw=1920&bih=969#imgrc=f_94Ec8nIFfpnM
Ezt inkább úgy mondjuk, hogy az ellenállásra van kötve egy kondenzátor. Ami nyilván ugyanazt jelenti, csak épp működés szempontjából elsődleges az ellenállás, anélkül nincs emitteráram, nem áll be a DC-munkapont, nem működik az egész.
Kondenzátor nélkül működik, csak kisebb az AC-erősítés.
Ha az egyszerűség kedvéért eltekintünk a bázisáramtól, akkor szinte ugyanannyi áram folyik az emitter és a kollektor ellenálláson. Ha a két ellenállás egyforma, akkor szinte ugyanannyi feszültség is esik rajtuk, AC / DC szempontból egyaránt.
Ha nem egyforma, akkor az ellenállások arányával lehet számolni közelítőleg az erősítést, ahhoz képest, hogy az emitteren egységnyi (nem) erősítés áll elő. (Hangsúlyozom, hogy több körülményt is egyszerűsítettem, mielőtt valaki belekötne.)
Ha viszont AC-szempontból az emittert földeljük, az AC erősítés megugrik. Ennek van egy részleges módja is, amikor az emitterellenállás két tagból áll és csak az egyik van kondival átkötve (praktikusan az alsó), ezáltal beállítható az erősítés kívánt mértéke.
# 8
Majd akkor magyarázz, ha vetted a fáradságot és jobban leírtad.
Semmi kuszaság nincs benne, legfeljebb te nehezen fogod fel a dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!