A gázcső bekötése az EPH-ba miért nem veszélyes?

Biztos, hogy én kötöm földpotenciálra? Én gázcsövekkel kapcsolatos írásokban sehol sem látom, hogy tiltott lenne a földbe acélcsövet fektetni, sőt külön ki is térnek arra, hogy milyen paramétereknek kell megfeleljen a földbe fektetett acélcső. Továbbá nem úgy emlékszem, hogy itt anno '92-ben polietilén, vagy egyéb műanyag csövet fektettek volna és a környéken körülnézve sem úgy látszik, hogy PE-vel álltak volna fel.

De ha mégis műanyag lenne a föld alatt, abban az esetben is földpotenciálra kerülhet a már acél csőszakasz, pl. valamilyen földelt tárgyhoz rögzítés, vagy akár tereprendezés miatt megváltozott talajszint útján és ezesetben hiába kisebb az ellenállás a földelőszonda felé, valamekkora áram a gázcsövön keresztül is folyni fog a föld felé.

"De ha jól tudom újabban már védőösszekötő-vezető van, tehát ugyanaz a vezető tölti be a védővezető és az EPH szerepét is."

"Az megint más, hogy a régi értelemben vett védővezető egyes szakaszai felhasználhatóak EPH vezetnek."

Miért más? Ez a kettő nem pont ugyanazt jelenti? Értem én, hogy szabványosan védőösszekötő-vezetőnek kell hívni azt a Z-S vezetéket, ami EPH funkciót lát el, és védőföldelő-vezetőnek azt, ami pedig védőföldelést. Ez a része a kérdés szempontjából lényegtelen. Az a lényeg, hogy a két feladatot egy közös vezetékhálózat látja el, adott esetben ugyanarról a sínről ágaznak le és vannak vezetékszakaszok, melyeken az EPH és a védőföldelési "funkció" is osztozik, tehát galvanikus kapcsolatban vannak egymással. Az eredeti kérdésemben csak ezért szerepelt ez leírva.

Mit nem vettem azon figyelembe? Az IS azt jelenti, hogy folyik a föld felé a védőösszekötő-vezető közvetítésével a földelőszondán is, meg a föld felé a GÁZCSÖVÖN IS. Attól, hogy a hibaáramnak van hivatalos útja, még a GÁZCSÖVÖN IS folyni fog a föld felé. Vagy nem? Mert feljebb mindenki meg volt győződve arról, hogy a gázcső addig nincs földpotenciálon, amíg én rá nem kötöm. De ha ahogy én látom (illetve a PE felállásokat nem látom) földpotenciálon van az, mivel a talajban is acél a cső (nyilván nem mindenhol), akkor alkalmazható rá a csomóponti törvény, vagy sem? Tehát a rácsatlakozó védőösszekötő-vezetőn keresztül folyik rajta keresztül is hibaáram a föld felé, vagy sem? Ha folyik a gázcsövön is hibaáram, akkor az miért nem baj? Miért megnyugtató és kevésbé veszélyes az, ha van a hibaáramnak hivatalos útja, de attól függetlenül Kirchoff csomóponti törvénye által leírt módon (ebbe a megfogalmazásba is bele lehet még kötni?) azért a GÁZCSÖVÖN IS folyik?

Oké, engedjük el a közös vezető mítoszát! Tételezzük fel azonban a következő eseteket:

TN-C-S. A PEN szétválasztási helyén van ugye a PE sín. Erre csatlakozik a földelőszonda, a lakáselosztó felé menő védőföldelő-vezető(k), és a védőösszekötő-vezető(k). Túlfeszültségtüske érkezik az egyik fázisvezetőn, melyet a túlfeszültséglevezető a védőföldelő-vezetőre, vagy közvetlenül az említett PE sínre irányít (attól függően, hogy hol helyezkedik el). A lényeg tehát, hogy túlfeszültségtüske, (vagy pl. testzárlat miatti hibaáram) jelenik meg azon a PE sínen, melyre az EPH (védőösszekötő-vezető) közvetítésével a gázcső is csatlakozik. A gázcső földbe fektetett szakasza is acél, tehát önmagában is földpotenciálon van. A PE sínre "érkezett" áram tehát két irányba FOG továbbfolyni: a földelőszonda felé IS, és a gázcső felé is, hiszen mindkettő a föld felé "biztosít számára utat". A két irányba továbbfolyó áramok erőssége a földszondás és a gázcsöves szakasz ellenállásainak függvényében oszlik meg. Mivel a gázcső ellenállása bár nagyobb, mint a földszondáé, de nem végtelen nagy, ezért rajta keresztül is fog hibaáram folyni a föld felé. Vagy nem? Ha igen, az miért nem baj? Ha nem, miért nem?

Másik példa:

A PEN szétválasztási ponttól elindul egy legalább 6mm2-es keresztmetszetű vezető (fenti megfogalmazás szerint ez védőösszekötő-vezetőnek minősülhet, de igazából tökmindegy épp minek tituláljuk) a lakáselosztó felé. Ott egy sínre érkezik, melyre csatlakoznak a lakás áramellátását biztosító áramkörök védőföldelő-vezetői (tehát rajtuk keresztül a D-típusú túlfeszülséglevezetők), a lakáselosztóba helyezett C-típusú túlfeszültséglevezető és a lakáselosztó mellett lévő cirkóba futó csövek (fűtővíz, gáz) védőösszekötő vezetői. Ezesetben is egy esetleges hibaáram kétféle útvonalon fog továbbfolyni: a földpotenciálon lévő gázcső felé, és vissza a PE sín irányába a földelőszonda felé. Vagy nem?

(Szóelemzésektől, és egyéb szőrszálhasogatásoktól kérem nagyvonalúan tekintsünk most el! Köszönöm!)