Undorodom az emberektől. Nem bírom elviselni ha hozzámérnek. Ki nem állhatom ha közel vannak hozzám, vagy megérzem a lehelletüket vagy ha hallom a szuszogásukat. Legszívesebben mindet baseballütővel ütném amelyik közel jön. Mi lehet ez?

Ur isten, te nagyon beteg vagy!!!!!

Komolyan mondom neked első a pszihológus! Ez ami veled van ez nem normális dolog, ha nem élvezed hogy valaki átölel, a szeretetét átadja neked, megpuszil, barátkozik, akkor elég szerencsétlen vagy (bocs a kifejezésért) próbálj beszélni emberkékkel erről (de ne valami kreténekkel, legjobb haver? szülők? )

Igen ez betegség.

Pánik, és fóbiás.

Kezeltesd magad, mert tönkre mész bele.

Nekem is volt hasonló bajom csak nem negedtem ennyire eluralkodni magamon.Nyitottnak kell lenni és a normális és számodra szimpatikus embereket közelebb engedni magadhoz.Lehet hogy csupa negatív emberrel vagy körülvéve.Engem 18 -23 évem között zavart nagyon az emberek közelsége, főleg az olyan pasiktól mentme a falnak akik az apám korosztálya és nyomulós...

Azért azt is hozzá kell tennem , hogy mindig voltak barátaim,kapcsolataim,aztán megtaláltam az igazit és férjhez mentem. Próbáld magadat felvértezni a negatív emberek ellen ,legyél magabiztos és ha egyedül nem tudsz ebből kilábalni akkor fordulj segítségért,de szerintem menni fog egyedül is !Sok sikert!

Szia.

Én is így voltam régen :) Kicsit még ma is... De mennyi igénytelen ember van? Büdösek meg minden, fujj. Undorító.

Gyűlöltem pl. a rokonokkal is puszilkodni, amiért mindig lecsesztek.

De ha valaki tetszik, ( egy pasi) akkor ez már megszűnik ( többé-kevésbé) és tőle nem undorodom :) Meg már másoktól sem, már aki szép ápolt, igényes.

Hány éves vagy? Mert lehet még kinövöd. Én is kinőttem valamennyire.

Mennyire fejlett a szépérzéked? :D Csak mert én mindenkitől viszolygok kicsit, aki nem szép és tökéletes. :) Ilyen területen is dolgozok, szóval a munkámban is a szépség és tisztaság, (kissé a színtelen, szagtalan mű dolgok) köszönnek vissza. Van, aki ilyen típus nem hiszem, hogy beteg lennél. De te érzed mennyire nyilvánul ez meg a hétköznapokban, ha úgy érzed menj el dokihoz, de csodát ne várj... szuszog majd ott neked a füledbe :DDD