Undorodom az emberektől. Nem bírom elviselni ha hozzámérnek. Ki nem állhatom ha közel vannak hozzám, vagy megérzem a lehelletüket vagy ha hallom a szuszogásukat. Legszívesebben mindet baseballütővel ütném amelyik közel jön. Mi lehet ez?

Utolsó válaszadó: Én kérek elnézést, elgondolkodtam azon amit írtál. Majdhogynem teljesen egyetértek :)

Fiatalokkal dolgozok. Sejtem, hogy a kérdező is 20 év alatti lehet. A fiatalok nagyobbik rész élvezi, ha mások hozzájuk érnek, de csak azok, akikkel jóban van vagy akik érdeklik. A többit viszont nagyon határozotta, látványosan, sokszor durván visszautasítja, ha akár csak egy újjal is hozzáér vagy közel hajol hozzá. Ez lehet egy rosszul megválasztott, másokat sértő viselkedési stratégia, de gyakran áll mögötte szeretethiány, feltűnési viszketegség és/vagy hatalmas önzőség.

valószínűleg szocifób vagy. szakember tud ezen segíteni, és ne félj segítséget kérni, sokan szenvednek ebben.

Csak is a P O S T A L 2 S H A R E T H E P A I N :D

Én F25 vagyok,és nagyon hasonkló eset. De ez szerintem kényszerbetegség egyik válfaja, tisztaságmánia,undor sokmindentől Én apámtól megörököltem a depressziót,anyai oldalról a kényszerbetegésgre hajlamot,az is vagyok már 10 éve, ez mellett meg önző és antiszociálissá is váltam mindezek miatt. Egyszóval egy rideg,csak magammal foglalkozó,másokat kizáró személy vagyok.Csak nagyon laza felületes viszonyaim vannak, illetve pár érdek. Nőm sosem vol,és abban hiszek hogy alkalmatlan vagyok társas együttélésre is, nem is lesz soha. NEm is kell! ENm is vágyok rá hogy barátaim,életem párja stb.. legyen. De mégis magányosan érzem magam.Tehát egyedül sem meg társaságban sem igazán jó. Sehogy sem.Amugy meg nyilván én sem szeretek kezetfogni senkivel,cikáznak a fejemben az undort keltő dolgok rögeszmés gondolatai, főleg szexuális téren szoktak ilyen gátló gondolataim lenni.

Vannak számomra érthetetlen embertípusok, akik beszélnek hozzám, és engedély nélkül megfogják a karom, a kezem, a vállamra teszik hosszan a kezüket. Olyankor magamban azt kérdezem: mit akar ez? Volt már, hogy szóltam emiatt nekik, de akkora sértődés lett, hogy öröm volt nézni. "Tiszta a kezem" - mondták lekezelően, "nem vagyok leprás". Na, szóval én megértem a kérdezőt.