Kamasz egyke mit csinál nyáron, ha már nincs tábor?

42 éves vagyok. Van testvérem, de a testvérem autista, gyerekkoromban nyáron – mivel édesanyám dolgozott – napköziben volt. Mit csináltam nyáron? Kismillió dolgot…

Otthon programoztam – még nem volt net, és még Commodore +4-em volt –, később kamaszkorban már volt egy PC-m is, azon is leginkább programoztam. Olvastam is sokat, kötelezőket is, meg olyan könyveket is, amit csak azért olvastam, mert érdekelt. A szüleim mindig adtak némi házimunkát – felmosás, meg hasonlók –, azt is meg kellett valamikor csinálni. A nagymamánkkal egy házban laktunk, amíg élt, addig segítettem neki a sütés-főzésben is. (Ma is szeretek sütni-főzni.) Meg persze tévéztem is nyilván, mint minden korombeli gyerek. Vagy zenét hallgattam, de nem háttérzeneként, hanem akkor a zenehallgatás volt _A_ tevékenység. De fiatalabb gyerekként volt, hogy órákig elvoltam egy darab dróttal, vagy egy köteg madzaggal is. Később ez némi barkácsolássá nőtte ki magát, bár ebben akkor még nem voltam túl jó. Néha csak úgy rajzolgattam, néha

Aztán – inkább fiatalabban – a szomszéd – egyke – sráccal sokszor az utcán lógtunk, néha fociztunk, néha csak úgy lófráltunk a városban, néha valami szerepjátékszerűt játszottunk. Néha felmentünk hozzá, vagy hozzánk és társasoztunk. Az egyik osztálytársammal is sokat lógtunk együtt, neki is volt számítógépe, játékokat cseréltünk, kipróbáltunk, de vele is néha az utcán lófráltunk. A fene sem emlékszik már, miket csináltunk, csak arra, hogy elvoltunk, nem igazán unatkoztunk.

Az unokatestvéremmel horgászni jártunk. Vagy csak bicikliztünk. (Mondjuk biciklizni egyedül is kimentem gyakran.) Vagy kimentünk a strandra.

Aztán autodidakta módon megtanultam furulyán játszani, a nyár jó időszak volt a gyakorlásra. Bár inkább fogtam fel úgy, hogy elfurulyázgatok a magam kedvére, mint úgy, hogy gyakorlok.

A diákmunkából úgy kimaradtam, de középiskolában volt nyári gyakorlat, az helyettesítette valamennyire a dolgot.

~ ~ ~

Ma az internet korában lehetőségek milliói állnak nyitva. Meg lehet tanulni egy nyelvet. Vagy meg lehet tanulni gitározni. Vagy meg lehet tanulni programozni. Könnyedén, bármikor rá tudsz írni valamelyik barátodra, osztálytársadra, szomszéd srácra/lányra, és akár online, akár offline sokféleképpen el tudjátok ütni az időt, akár hasznosan, akár különösebb hasznosság nélkül, pusztán élvezve a kamaszkor szabadságát. (A mi korunkban ez még nehezebben ment, telefonja sem volt mindenkinek.)

Ha szerencsés a srác és ingergazdag a környezete akkor bármit csinálhat, ha nincs szerencséje akkor sokkal kevesebb lehetősége van.

A 42 éves válaszoló fentebb pedig jól elmondta a lényeget az internet korában nem lehet unatkozni.