Mi bajom lehet?

Gyakori a hangulatingadozásom, néha dührohamom is van, valamikor meg csak vidám vagyok. Pár ismerősöm is csak így ismer. Most is ez a bajom, hogy úgy érzem valami nem stimmel velem.

Egy senkinek érzem magam, aki nem vitt véghez semmit, igaz, 19 éves vagyok, de akkor is. Tanulmányaim nem a legsikeresebbek, másban sem vagyok az. Nem akarok tökéletes lenni, de erős akarok lenni lelkileg, megakarom ismerni magamat. Nincs önbizalmam, kevés barátom van, akikkel alig tartom a kapcsolatot. Én nem keresem őket, ha szükséges leszek nekik, akkor majd keresnek. Nincs barátnőm se, akárhányszor megláttam egy lányt, inkább meghátráltam, mert féltem az érzelmektől. Inkább hagyom az egészet.

Nincs olyan dolog, amit jól tudnék csinálni, nem találom a helyem a világban. Legjobb lenne elköltöznöm egy lakatlan szigetre vagy valami elszigetelt helyre, ahol nincsen senki. Ahol teljesen magamra lennék utalva.

Nem járok menő cuccokba, nem járok bulizni, azaz otthonülős típus vagyok, aki szorgoskodik a ház körül.

Valamikor csak előtör belőlem a düh, hogy utálom magam, egy csődteg vagyok, akinek nincs életcélja. De most komolyan. Mi az élet értelme? Már sok mindent próbáltam, sportolok, motorozok, edzek és oké,van benne szép, de ettől nemhiszem, hogy szebb lesz az élet. Ugyanúgy nehéz, tudom, az élet nem habostorta, meg kell dolgozni azért, ami nekünk kell.

Most olvasva ezt, lehet tele vagyok ellentmondásokkal, habár az egész életem az. Nem tudom mivel lesz jobb, hogy most ezt ide kiírom, lehet senki sem tud ésszerű magyarázatot rá.

Én meg karbatett kézzel várom, hogy megváltozzon az életem. A legtöbb dologgal, mint például a csajozással is úgy vagyok, hogy majd csak berepül az ablakon, de tudom, hogy nem, ezért tennem kell érte, amit legszívesebben elkerülök.

Ha valaki tud valamit aeról, ami velem történik, az kérem segítsen! Én már nem tudok mit kezdeni magammal, egyszerűen belefáradtam ebbe a kettősségbe, ami rajtam megy keresztül és az embereknek meg játszom az illedelmes jópofa srácot.