Ha vannak itt katonák, vagy olyanok akik különleges alakulatba készülnek, mi motivál titeket?

Haverom pár hónapja irakban szolgál. Éjszakánként őrködik. Figyelnie kell valamit. Egyik este megcsípte egy skorpió. A lényeg, hogy kb havi 350-et keres, az életét kockáztatja, nincs nője, nincs élete. Rongyos 350ezer ft nem ér ennyit!!!

A másik. Idősebb ismerösöm a francia idegenlégióban szolgált 4 évig... Megőrültek a katonák. Dzsibutibol repülővel hozták haza mert egy fegyveres harc után teljesen bekattant az ember. Ha már onnan is hazaküldenek az 5 éves szerződés lejárta elött, képzelheted milyen állapotban volt...

Szoval találj valami civil szakmát, tanuld meg oszt kész.

Úgy bÍrom az ilyet:"haverom mesélte,meg vele történt"

Valszeg közöd sincs a rendszerhez,tehát pont ne te próbáld lebeszélni róla.Általában önkéntes alapon megy a misszió,kivéve ha kevés ember van.De akkor se kell félned,hogy Irakban vagy Afganisztánban meghalsz,minimális rá az esély,tekintve,hogy a Honvédség nem frontvonalbeli harci feladatokat lát el,de mondjuk ettől függetlenül baj érhet. A francia idegenlégióval kapcsolatban viszont igaza van az elsőnek,ahhoz képest az itthoni KMZ vagy TEK csibenevelde,előbb itthon próbáld ki magad mint egyszeri szerződéses.

Én például a KMZ-be készülök, azt tervezem, hogy az egyetemi alapképzés után jelentkezem. Hogy mi motivál, azt nehéz lenne megfogalmazni, egyszerűen érzem, hogy meg kell próbálni, érzem, hogy ott a helyem, hogy ez a hivatásom. Aztán majd az alapkiképzésen persze kiderül... De én azt mondom, hogy inkább próbáld meg, és azt bánd meg, hogy megpróbáltad, mint hogy azt bánnád életed végégig, hogy nem próbáltad meg. Én legalábbis ehhez tartom magam.

Persze van benne kalandvágy is, meg ilyenek, de nekem nem ezek a fő motiváló erők.

18/f