Őszintén a külső vagy a belső számít jobban? [NEM LEHET AZ HOGY MIND A KETTŐ! ]

A fiatal zsidó házasodna, de nagy dilemmába van. Felkeresi a bölcs rabbit:

- Rabbi! Házasodni akarok, de mondd, mit tegyek? Vegyek el egy bomba jó nőt, aki egész életemben megcsal fűvel-fával, vagy pedig egy rusnyát, ez esetben tudom, hogy csak az enyém lesz örökre.

Mire a rabbi:

- Hát dönts fiam, mi jobb. Megosztani egy tortát a barátaiddal, vagy megenni egy kalap sz@ rt egyedül?

Pedig mindkettő.

Egy kapcsolatban alapvetően fontosabbak a belső értékek, viszont először a külsőt veszi észre az ember. Ebből következik, hogy ha utóbbi nem kelti fel az érdeklődését valakinek, akkor eleve el sem jut addig, hogy megismerje az előbbit.

28/f

De lehet olyan, hogy mindkettő. Hamis dilemmára adott válaszokból csak téves következtetésekre okot adó, hibás következtetések vonhatók le.

Mindkettő számít. De mindegyiknek más és más súlya van egy kapcsolat történetében. Nyilván ha vadidegennel ismerkedsz, akkor a külső fog elsőre megfogni, a belső értékekről és hibákról maximum tippelgetni tudsz. Az ismerkedés folyamata tulajdonképpen a belső értékek, hibák, jellegzetességek kipuhatolózásának a folyamat, de itt a külső kapu szerepet tölt be, a külső meghatározó lehet abban, hogy kivel akarom ezt elkezdeni.

De egy párkapcsolat stabilitását a belső összhang adja meg, a külső tulajdonságok egyik oldalról kevésbé lesznek lényegesek, másik oldalról megszokod őket. Boldog párkapcsolatnak nem az a titka, hogy mindkét fél szép, hanem az, hogy tudnak egymás fejével gondolkodni, egymás örömének örülni, egymás bánatában osztozni, tudják egymást inspirálni, megértésre találnak a másikban, képesek a szokásaikat egymáshoz igazítani stb… Hogy közben a másik esetleg kövérebb lett? Ó, hát ki a fenét érdekel? (Vagy akit igen, ott már régen megette a fene az egészet.)

Itt viszont az is lényeges, hogy ki milyen jellegű és mélységű kapcsolatot vár egy ismerkedéstől. Nyilván ha valaki csak egy futó kalandot akar, nem komolyabbat, annak a külső tulajdonságok fontosabbak lesznek. Aki stabil kapcsolatra, valódi társra vágyik, az meg már az elején sem a külsőt nézi annyira, sokkal inkább a belső tulajdonságokat.

Nota bene sokszor azok a párkapcsolatok sikeresebbek, amik nem ad-hoc jelleggel születnek, a két ember mielőtt közelebb került volna egymáshoz, előtte már ismerte egymást, mondjuk ugyanannak a közösségnek voltak a tagjai.

Szóval én, mint 41 éves férfi azt mondom, hogy mindkettő fontos, és mindkettő kardinális lehet a párkapcsolat egy adott szakaszában. Viszont azért, mert a kettő nem egyidőben, nem egy pályán „verseng”, rangsort sem lehet felállítani, hogy a külső vagy a belső tulajdonságok fontosabbak.

"külsö megfog,belsö megtart"

Ezt hogy érted? Meg tudnád máshogy, részletesebben is fogalmazni? Esetleg tudnál rá példát mondani?

az van, hogy van kb külső ideál, aztán a legtöbb esetben egy jófej, nem ideál csaj fogott meg, és vele töltöttem időt. (közben sok szenvedéssel, hogy miért nem az ideálhoz közelebbi a külső)

Vagy nem voltam elég jó az ideális kinézetűeknek, vagy nem voltam kitartó, küzdő.

Aztán van persze a nagyon nem ideális kategória.

Akikkel összejöttem azért volt egy-egy részlet bennük, ami tetszett. Pl végül aki a feleségem lett, ő molett, nem jól öltözik, de szép arcú, és jófej, gondoskodó, rendes, sok szabadságot hagy. Kategóriájában a legjobb.