Leszek boldog valaha? Kezdem feladni a reményt.

20/F

Felvidékről származom.

Régebben annyi barátom volt, jártunk együtt focizni, röplabdázni, egyszóval jó kis csapat voltunk. Mostmár dolgoznak, nincs idejük, vagy a számítógépnél ülnek.

Holnap van az utolsó nap ebben az évben. Őszintén megmondom, inkább szenvedtem, sírtam ebben az évben, mint boldog lettem volna, vagy nevettem volna. Annyi csalódás ért, hogy már könyvet írhatnék magamról, az életemről.

Kétségbeesett vagyok, mert se barátok, se barátnő, szüleimre nem lehet állandóan hagyatkozni, hisz egyszer egyedül maradok, és akkor mi lesz? Még tanulok, márciusban és májusban lesznek a vizsgáim. Félek az élettől, hogy mit fogok még átélni. Depressziós voltam régebben, küzdöttem, harcoltam, és végül kigyógyultam. Keresgélek interneten ismerkedni, mert interneten jobban megy nekem az ismerkedés, mint a való életben. De már itt sem tudok normális kommunikációt kezdeni egy lánnyal, ami valahova vezetne.

Ami a párkapcsolatokat illeti, voltak párkapcsolatjaim, de nem voltak komolyak sajnos. Szűz vagyok még, ami végett szégyellem magam, és iszonyatosan bánt engemet. Állandóan csak ku****ra van szerencsém, aki orált csinál a fiúnak. (Mielőtt bárki is rám támadna, hogy ez a legjobb a szexben, én ezektől undorodok, az ilyen dolgoktól). Az utóbbi időben csakis ilyen lányokra van szerencsém, fogalmam sincs, hogy miért, ami nagyon fel tud idegesíteni. Ami a legjobban fel tud idegesiteni az az, hogy életükben nem jártak sehova bulizni, és van hosszútávú kapcsolatuk. Hogy létezik ez? Én nekem még nem és nem akar sikerülni. Nagyon elegem van ebből már.

Szeretnék változást. Szerettem volna magamnak pénzt, dolgozni mint diákmunkás, dolgoztam, bekerestem, csakhogy idővel rájöttem, hogy nem minden a pénz. Imádom az utazást, csakhogy nem tudom az idegen nyelvet. Azon gondolkodom, hogy elmennék nulla nyelvtudással külföldre dolgozni. Nem járok sehova, borzasztóan rossz egyedülnek lenni. Elmennék a világ végére is, csak hogy már boldog legyek egy lánnyal. Nem hiszitek el mit megtennék azért, hogy legyen családom nekem is, egy életre szóló barátnőm lenne. Nem élvezem az életet, nem járok bulizni, se koncertokra. Úgy érzem, hogy hogyan tovább, csak rosszabb lesz. :/

Más országban máshogyan viselkednek a lányok? Mint pl Magyarországon. Vagy mindehol egyformák? Lehet hülye kérdést tettem fel, de ezzel azt akartam mondani, hogy elmennék akárhová, csakhogy végre boldog legyek egy lánnyal.

Mit tegyek az életemmel? Kérlek segítsetek. Hogyan tovább? A pénz nem a minden.

Köszönöm szépen a válaszokat, tanácsokat.