Más is ennyire szenved az egyetemmel, vagy csak én vagyok buta?
21 éves vagyok, műszaki egyetemre járok. Úgy érzem minden életerőmet kiveszi belőlem, főleg így a zh időszak. Ezt a felevet is úgy kezdtem, hogy most aztán jó átlagot hozok, minden meglesz, de ahogy közeledik a félév vége, érzem hogy a motivációm mind elszállt, és egyetlen célom, hogy napról napra túléljek. Alig alszom, mert rengeteget tanulok, fáradt vagyok és stresszes.
Mi a megoldás, hogyan kezeljem lazábban? Nem jó éveken át stresszelni, nem mellesleg gondolom a munka is hasonló hatással lesz majd rám, mert idegeskedős típus vagyok eleve.
Azt veszem észre, hogy a rokonaimat, páromat egyre gyakrabban bantom meg, mert türelmetlen vagyok és stresszes.
Amúgy az eredményeim nem rosszak, az erős átlagba tartozom, de sokszor érzem hogy tőlem ez a max.
Engem meg a szüleim b.ztatanak, mert nem hozom a kitűnő szintet, mint amit megszoktak tőlem...
Ez van, amúgy én is minden félév végére úgy érzem, hogy elegem van...
Ha nem vagy rászorulva a jó tanulmányi átlagért járó pénzekre, akkor ne tanulj annyi rengeteget, hogy rámenjen az egészséged is, mivel a tanultak nagy részét a munkahelyeden soha életedben nem is fogod használni.
Üdv, 1 már végzett mrénök.
Nem tudom hogy lehet megoldani, de nem vagy egyedül, mintha csak én írtam volna a kérdést. Nekem bőven afelett vannak az eredményeim, mint amit hoznom kellene (ösztöndíj, szülők, vagy bármi miatt), mégis saját magamat képes vagyok ennyire bestresszelni.
A munka szerintem abból a szempontból jobb lesz, hogy van egy kb. fix munkaidő, utána felállsz és leteszed a tollat, nem erre megy rá az életed minden perce (legalábbis én ilyen munkakörben szeretnék dolgozni).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!