Teljesen összetörtem. Mit kezdjek az életemmel?

Fogadd meg Sztálin elvtárs tanácsát: "Akadályok csak azért vannak, hogy legyen mit lekűzdeni!"

Ha beletemetkezel bánatodba, kitűzött célokért dolgozás helyett az ivás és a cigi, hamarabb lecsúszol, mint gondolod.

Munkát kell keresned, ha nem végzettséged szerintit is.

Sajnálom,hogy így alakult az életed!

Át tudom érezni a helyzeted,mert az én életemben is voltak,s néha most is vannak mélypontok,amikor reménytelennek látok mindent.

Azt tudom tanácsolni,hogy próbáld elengedni a múltat,kezd új életet.

Keress valami munkát átmenetileg,hogy meg tudd teremteni magadnak a biztos anyagi hátteret,mellette pedig képezd magad,így több lehetőség nyílik ki előtted a későbbiekben,és önbizalmat is fog ez adni.

Hagyj fel a káros szenvedélyekkel,mert azok csak még jobban lehúznak!

Találj valami olyan elfoglaltságot,amiben örömödet leled,így ez is segít elfeledtetni a múltbeli sérelmeket.

Ami pedig talán a legfontosabb,hogy szeresd magad!Ne hibáztatsd magad semmi múltbeli dologért.:)

Attól még elmehetsz dolgozni, hogy elsőre szr szakmát választottál. Ha más nem, akkor gyárba, több műszakba. Az is fizet, neked most az a lényeg.

Dolgozz, tegyél félre, aztán kezdj el gondolkodni, hogy milyen szakmát válassz másodiknak, amivel el is tudsz majd helyezkedni. Ennyi. 20 éves vagy, még bőven van időd karriert építeni.

Azok a barátok, akik meg eltűntek, nem is voltak igaziak. De sokan találnak felnőtt korban társakat, semmi akadálya nincs, hogy új barátokat szerezz. Járj el otthonról, bulizz, ismerkedj, kirándulj, sportolj, ismerkedj online, társkeresőzz, akármi. Rengeteg lehetőség van.

Csalódni meg fogsz még rengeteget, amit a pasid csinált, az szörnyű, és remélem elmentél kivizsgáltatni magad, de nem kesereghetsz életed végéig 1 nyomorék miatt. Átvert, igen, rácsesztél, igen, de így jártál, muszáj, hogy túltedd magad rajta. Csak egy pasi volt, semmi több. Majd lesz másik.

A piálást meg a cigizést el kéne hagyni, mert azzal csak mélyebbre lököd magad a depresszióba, ráadásul még beteg is leszel. Gondolom már feltűnt, hogy az ivás nem oldja meg a problémáidat.

Rossz dolog a magány, de meg kell tanulnod egyedül boldogulni, nem lehetsz mindig másokra utalva. Ahelyett hogy azon keseregsz, hogy mennyire hiányzik a gyökér exed, aki amúgy kvára nem bánt meg semmit, ahelyett inkább kezdj el MAGADRA koncentrálni.

Vagy életed végéig vesztes akarsz lenni? Tiéd a választás. Vagy felállsz és összeszeded magad, keresel munkát, keresel barátokat, keresel hobbikat, és elkezded élni a SAJÁT életed,

vagy pedig nyűglődsz és sírsz és piálsz és süllyedsz egyre mélyebbre az önsajnálatba, amíg végül nem marad belőled semmi, és puff, elpazaroltad az életed.

Na melyik hangzik jobban? Mert szerintem egyértelműen az első.

Szerintem is felejtsed el alkoholt, attól csak anyagilag, mentálisan és egészségileg is csak leamortizálod magadat. A szenvedélybetegségre megy a pénzed, aztán meg még kevésbé fognak felvenni bármilyen munkára is. Az önbecsülésedet, amit most jó alaposan a földre vágtak, úgy lent tartod, hogy onnan nagyon nehéz lesz összeszedni magad.

Próbálj munkát keresni akkor is, ha nem a végzettséged szerint találsz valamit.

Nekem az nem világos, hogy miért kell elveszteni egy barátot azért, mert összejöttek valakivel. Ez nem lenne szabad, hogy akadály legyen. Szerintem tegyél azért, hogy ezek a barátságok megmaradjanak, mert szükséged van most a barátokra.

Szia, nekem sincsenek sajnos terveim pedig régen sok volt sajnos tőlem is eltávolodtak a barátaim valamelyiknek lett barátnője elköltözött volt olyan is aki ki ment külföldre így most van egy érettségim és jelenleg tanulok egy szakmát de már az sem motivál nagyon most sikerült a B jogsim is de 1 napig örültem aztán kész, pedig nem kis munka volt össze szedni a pénzt rá, én sem tudom hogy mit tegyek? igazából leginkább ami motivált utoljára az az hogy utazgassak a világban és hogy több nyelven is megtanuljak de már ez sem motivál nincsenek konkrét terveim :-( meg hát nincs is kivel el mennem sehova max a családdal de soha senki nem ér rá ezért egyedül nem is vágok neki az utazásnak igaz pénz is kéne hozzá pár helyen olvastam hogy ha nincsenek terveid akkor utazgatni kéne és sokan írták hogy ezekután rá jöttek hogy mit szeretnének az életben, ezért úgy gondoltam hogy ha utaznák akkor hátha rá jönnék mit szeretnék csinálni, tegnapi napon gondolkodtam el azon hogy ha így folytatom nem sok értelme van élni de azon is gondolkodtam hogy hogyan bírnék utazni és dolgozni egyszerre arra jöttem rá hogy ha 1-2 évre el mennék furgonozni azzal pénz is keresnék és utaznák is de hát egyedül nem olyan jó te is tudod gondolom,ha gondolod írj privátban motiváljuk egymást hátha úgy jobban éreznék magunkat és találnánk valami tervet :-)

20F