Miért nincs szerencsém?

20/F.

Sziasztok!

Nehéz időszakot élek át, elvesztettem a legjobb barátomat. Igen sok dolgot el rontottam. Régen amikor 15 éves voltam, működtek a dolgaim mint a karikacsapás. Most valahogy nem úgy alakulnak a dolgaim ahogy én szeretném, és ez miatt depressziós vagyok. Interneten keresztül jobb ismerkednem emberekkel mind az utcán valamilyen lányt megszólítani. NEM ADOM FEL, de néha már fáradt vagyok, és nem bírom viselni a terhet. Hiányzik az ölelés, nagyon hiányzik. Normálisan ráírok a lányokra az interneten, és durvák hozzám, miért van ez? Igazán nem vagyok perverz, se szexmániás, miért ilyenek hozzám? Próbálok túl kedves lenni de annál rosszabb, miért van ez? Ha vissza írnak, akkor vagy orális szexet csinál a lány, vagy nem akar ismerkedni, vagy nem tetszek neki. Szerencsétlen vagyok de nagyon. Olyan lányokra van szerencsém az utóbbi időkben akiknek van valamilyen egészségügyi problémájuk, és nem az én típusaim. Voltak gyerekek akik rosszat csináltak nekem, vertek, csúfoltak. Egy gyerek állandoan vert, csúfolt. Gondoltam magamban, ilyen gyerek kinek kellene, és most van egy szép barátnője. Ahogy a mondás szokás: Amit adsz azt kapsz. Csakhogy ő csak a rosszat csinált nekem, és a többi gyerek is, és tessék boldog én még boldogtalan. Nem m ondom hogy hibátlan vagyok, de nem tudnék bántani valakinek fizikailag.

Hol a hiba? Már olyan depressziós vagyok, hogy már tablettázni kell magamot, mert már nem bírom a magányt. Mindenkinek jót csinálok, és semmit sem kapok érte.