Ha a gondjaim nem az érzelmeimből, gondolataimból fakadnak, hanem a valós helyzetemből, akkor is hibás döntés az öngyilkosság? Mindent megpróbáltam már, ismerkedés, önismeret, meditáció, de semmi nem segít.
Úgy értem, hogy 38 évesen, teljesen magányos vagyok, valahogy senki nem viszonozza a közeledéseimet, se baráti, se szerelmi dolgokban. Mintha taszító lennék, senkit nem érdeklek, a napok munkával, amúgy meg magánnyal telnek el. Az összes régi ismerősöm eltűnt, senkivel nincs elmenni sehova, senki nem keres, ha én keresek valakit, nem kapok viszonzást, nem érdeklem őket. Nyilván emiatt szomorú és kétségbeesett, valamint tehetetlen vagyok, de mindezek nem csak a fejemben vannak, tehát nem mondvacsinált problémák, hanem a valós helyzetből fakadnak.
Nem meghalni akarnék én, de ez így már elviselhetetlen. Kétségbeesetten, de ezt látom csak megoldásnak.
Szia,
38 évesen még bőven abban az életkorban vagy amikor az életedet még bármerre átfordíthatod. A halál az ebből kiindulva csupán egy menekülés attól, hogy tegyél valamit önmagadért. További bölcseletek, vagy poénok helyett inkább írok ötleteket:
- Keress hobbit magadnak, és utána a köré már egyszerűbb lesz ismerkedni azonos érdeklődésű társasággal. Lehetőségekre példa: sport, múzeum, irodalom, kirándulás, csoportos előre megszervezett programok, túrák (pont most jön a jó idő), online játékok, társasozás - "teaházak" ahol akár idegenekhez is be lehet csatlakozni játszani, ismerkedni.
- Ha nőből vagyol akkor ilyen kenceficés hülyeségekre is vannak akik eljárnak. Ha pasiból... akkor is vannak akik ugyan eljárnak de... naja... inkább ne.
- Ami még opció, és utána szintén segíthet ismerkedni is valamilyen kisállat tartás (ha ezt választod akkor azt felelősséggel tedd állat felé, és annak élete alatt szeresd őt, és ne tedd el magad se láb alól).
- Amit nem javaslok, de sok gyengébb ember abba menekül: vallási közösségek.
Meditációt amúgy meglepődtem, hogy írtad. Ha azt jól csináltad volna szerintem már nem lennél ebben a helyzetben. Tudatosan/ tudat alatt nem lehet, hogy blokkolod magad a kedvesebb élet megtalálásától?
Első körben az önismeretet kellene picit megerősítened, és vele az önbizalmadat. Ha tudod, hogy mi az amit tényleg szeretnél akkor azt is könnyebb megtalálni, hogy mi az amire az életben vágysz.
Bármerre is indulsz el a kifogás, hogy: "nincs rá időm" gagyi néphiedelem. Abból ki kell nőni.
Sok sikert!
"40 eves vagyok van egy nagyon lehuzo parom,es semmi maganeletem. Se baratok, se senki akivel beszelhetnek"
Szabadulj meg végre a párodtól, és lesz minden, amire vágysz.
Kérdező, te is változtass azon, amin lehet, amit meg úgy látod, hogy nem változtathatsz meg, azt tanuld el másoktól, hogy hogyan lehet elfogadni. És tanuld meg értékelni azt, amid van. Másoknak munkájuk sincs, mégis örülnek, hogy élnek - mert amíg élnek, addig van rá reményük, hogy változhatnak a dolgok körülöttük.
Ha a régi barátok, ismerősök nem mozdíthatóak, keresd új emberek ismeretségét - de addig is: menj egyedül ide-oda, ne csak ülj otthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!