Hogy kezdjem el a változást?

Nem ritka a dolog. Az emberek időnként hiúak, szóval nincs mindenki elégedett kapcsolatban önmagával. Engem is folyton szekáltak a kinézetem miatt, ide elég annyit írnom, hogy nem vagyok egy Matyó hímzés. Én, hogy valahogy túléljem a dolgot, (strébernek fog hangzani) könyveket olvastam, zenét hallgattam. De ez sajnos nem volt elég. Kis hijján egy bekapcsolt hajszárítót dobtam be magam mellé a zuhanyzóba, mert nem láttam értelmét annak, amilyen léteztem, A segítségkérés után hosszú idő telt el, és nem kaptam rá érdemben választ, nem tudtam mit kezdeni a dologgal. Rengeteg frusztrációm van még most is, de egy részét hatásosan kezem egy ideje. Hogyan? Nos ez talán egyedi dolog, de amikor a mélyponton voltam, eszembe ötlött egy történet. Nem kell keresni, én magam találtam ki. És mivel megtetszett, írni kezdtem. Már évek óta folytatom, de egy pillanat alatt rájöttem, hogy a frusztrációkat íly módon tudom levezetni. Kiírom magamból azokat a dolgokat, melyek nagyon zavartak és még a ami napig is zavarnak, hála annak, hogy régebben rengeteg könyvet olvastam és még teszem mai napig is. Egyenlőre megy, mert a naponta ért dolgok új ihletet adnak és valahogy még ez hajt előre.

Ui.

Ha nem megy az írás, talán egy-két vers, melyet a saját szórakoztatásodra alkotsz meg. Nem kell búsulni, ha először nem tetszik, vagy nem illenek össze a sorok és a mondatok. Csak meg kell nézni a modern, 20.-21. századi szabad elvű versek egy részét. Sok-sok katyvasz, a sorok sem feltétlen kötött szótagszámot tartalmaz, mint elődeik. Ha rájössz a mibenlétére, utána csak ezen fogsz agyalni. Én is ilyen vagyok. Ha töprengek a folytatáson, lehet, hogy egy véletlen hang az utca zajában fogja megadni a választ.