IQtest100-pontosan mér?

"A teszt kitöltése teljes mértékben ingyenes."

Na innen kezdve nem lehet pontos. Egy teszt sztenderdizálása (hitelesítése) egy nagy számú mintán végzett, aprólékos feldolgozást igénylő feladat, ennek megfelelően meglehetősen drága. Ezért az ingyenes tesztek nem hitelesítettek, és fordítva is igaz: a hiteles tesztek nem ingyenesek.

A Mensa honlapján lévő online teszt sem hitelesített, az is csak tájékoztató eredményt ad. Ha ténylegesen hiteles eredményt akarsz tudni, akkor jelentkezz a Mensa hivatalos tesztírásaira (minden hónapban van ilyen). Ez hitelesített teszt, nem ingyenes (de nem is drága), viszont az eredményről hivatalos oklevelet is kapsz.

Ezzel együtt a hasonló online tesztek tájékozódásnak, vagy éppen szórakozásnak egész jók. Ha jó eredményeket érsz el a hasonló teszteken, akkor valószínűleg érdemes egy hivatalos tesztíráson is részt venned.

Sok sikert!

Az IQ gyerekkorban valóban hányadost jelent. Pl. ha egy 10 éves egy átlagos 11 éves mentális képességeivel rendelkezik, akkor az IQ-ja 11/10=110%. (Ebből következően az átlag IQ 100, hiszen ha egy 10 éves egy átlagos 10 éves szintjén teljesít, akkor az IQ-ja 10/10=100%)

Gyerekkorban ez oké, mert a mentális teljesítőképesség – ha egyénenként hullámzó módon –, de összességében növekszik az életkorral. Viszont kb. 17 éves korra ez tetőzik, utána szépen fokozatosan csökken. Itt az IQ már nem hányados.

Viszont tudjuk a mentális teljesítőképességről, hogy normális eloszlást mutat – mint nagyon sok emberi tulajdonság –, az IQ hányados mivoltából fakadóan megtartottuk azt, hogy az átlag IQ 100-as. Viszont a szórás egy önkényesen megválasztható mennyiség. Manapság 15-ös szórást szokás alkalmazni, mert ez még jól kezelhető IQ értékeket ad. De volt/van olyan „iskola”, ahol 16-as, vagy 24-es szórást használnak.

Pl. tudjuk, hogy az átlagtól egy szórással magasabb értéket egy normál eloszlásban az emberek 15,86%-a ér el, két szórással magasabb értéket 2,28%-ban. Ez az ami igazán mond valamit, és emiatt az IQ, mint érték, önmagában nem értelmezhető, ha nincs megadva, hogy milyen szórású skálán jelent annyit, amennyit. Mert ha valaki jobb, mint az emberek 84,14%-a, az egy 15-ös szórású skálán 115-ös, egy 16-os szórású skálán 116-os, egy 24-es szórású skálán 124-es IQ-t jelent.

És itt az első gond a teszttel, hogy sehol nem írja, hogy az eredményként megkapott IQ milyen szórású skálán értelmezendő.

~ ~ ~

Oké, tudjuk, hogy az IQ normális eloszlást mutat. A probléma: Itt van egy mondjuk 40 pontos teszt, amin valaki elér 32 pontot. Ez az 32 pont mekkora IQ-nak felel meg? Mert lehet egy teszt olyan könnyű, hogy az emberek pontosan 50%-a elér legalább ennyit, és akkor ez a 32 pont egy 100-as IQ-nak felel meg. De lehet, hogy az embereknek csak 2,28%-a ér el 32 vagy több pontot, és akkor ez a 32 pont egy 130-as IQ-nak felel meg egy 15-ös szórású skálán.

Ahhoz, hogy a teszten elért pontszámot és az IQ-t meg lehessen feleltetni egymásnak, nagyon sok emberrel kell kitöltetni a tesztet. De nem akárhogyan, hiszen ha matematika doktoranduszokkal töltetik ki, akkor a helyzet jellegéből fakadóan jóval többen érnek el magasabb pontot. Az sem jó, ha meghirdetik, hogy lenne itt egy IQ teszt standardizáló munka, mert erre is jórészt olyanok fognak jelentkezni, akik tudják, hogy van mit mérniük, nyilván nem fog rá jelentkezni egy értelmi fogyatékos, vagy egy idült alkoholista. Megint torz eredményt kapnánk.

Ergo úgy kellene ezt a megfeleltetést elvégezni – azaz a tesztet standardizálni –, hogy a tesztet mindenféle korosztályú, nemű, foglalkozású, végzettségű, vallású, nyelvű, anyagi helyzetű, lakhelyű emberrel töltöd ki, amiben a tesztkitöltők mindezen tulajdonságok alapján olyan arányban képviseltetik magukat, mint ahogy a társadalomban. Kellően sok emberrel kell kitölteni, mert ha a teszt egy 15-ös szórású skálán 140-es eredményt is ad, az azt jelenti, hogy ilyen – vagy jobb – eredményt 261 ember ér el. 261 ember nem elég ehhez, mert ott viszonylag nagy eséllyel előfordul, hogy ebből nulla kitöltő ér el ilyen eredményt, de az is, hogy három is. 2610 kitöltő esetén azért már a nagy számok törvénye miatt az x eredményt elértek száma közelíteni fog a várható értékhez. Szóval több ezer embernek kellene kitölteni a tesztet a standardizáláshoz. Ez eléggé komplikált, hosszadalmas, időt, energiát igénylő feladat, aminek a kivitelezése azért elég költséges. (Illetve lehet máshogy is standardizálni, de az még több kitöltőt, meg kissé komplikáltabb matekot kíván.)

A holnap ezzel is adós marad, sehol nem tüntetik fel, hogy a teszt standardizálva lenne. De még csak érintőlegesen sem esik szó arról, hogy milyen tudományos módszertan áll a teszt mögött, egyáltalán áll-e ilyen mögötte. Illetve elég nagy jótékonyság kell, hogy egy hosszadalmasan és költségesen standardizált tesztet valaki csak úgy ingyen közkinccsé tegyen, úgy, hogy a tesztet akárhányszor ki lehet tölteni, és így a helyes válaszok, valamint a pontszám→IQ megfeleltetés is kikövetkeztethető.

Ennél valószínűbb, hogy valaki csinált egy viszonylag jó tesztet, esetleg néhány olyan emberrel kitöltette, akik ismerték az IQ-jukat (mondjuk egy Mensás tesztből), és ez alapján próbált interpolálni. De ez azért nem ennyire egyszerű, az így kalibrált teszt elég pontatlan tud lenni. Ha így volt, igazán sok munka nem kell hozzá, viszont az oldalon megjelenő hirdetések meg hoznak némi bevételt.

Amúgy különösebb jelentősége nincs a dolognak. Ha 107 az IQ-d, az azt jelenti, hogy 100 emberből 32 intelligensebb nálad, 68 meg kevésbé intelligens. Ha 117 az IQ-d, akkor 12 ember intelligensebb nálad, 88 meg kevésbé. Ha felnőtt férfiakat veszünk alapul, ott az átlagos magasság ha jól rémlik 176 cm, és 6 cm a szórás. Különösképpen nincs jelentősége annak, hogy valaki 179 vagy 182 cm magas. Magasabb az átlagnál, de nem egy égimeszelő.

~ ~ ~

Két kiegészítés:

1. Ha az IQ teszt nemzetközileg standardizált, akkor az, amit az előző válaszomban írtam úgy értendő, hogy földrajzilag is a népesség összetételének megfelelő tesztalanyok kellenek a standardizáláshoz. Tehát kell keresni egy kínai hegedűst, egy ugandai segédmunkást, meg egy ausztrál szemorvost, meg egy chilei teológust…

2. A „hivatalos” Mensa teszt sem pontos. Nyilván nem lehet az egyik teszt sem, de ennek a fejtegetésébe nem mennék bele. (Sőt lehet, hogy van két ember, akiből az egyik jobban teljesít egy adott teszten, míg egy másik teszten a másik teljesít jobban, mert az intelligencia más-más árnyalatára van kihegyezve a két teszt.) Mindenesetre a Mensa tesztnél nem pontos érték szerepel a teszteredményben, hanem egy intervallum. Tehát nem azt kapod eredményként, hogy neked 112 az IQ-d, hanem hogy – most hasraütéssel mondok egy intervallumot, mert nem tudom fejből – az IQ-d 109 és 114 közé esik.