Beteg vagyok, van-e ennek neve, esetleg léteznek-e hozzám hasonló emberek?
E mai nap ködös reggelén elgondolkoztam ezen. .-.
Hogy milyen jelenség lehet nálam az, hogy (fúba*ki hogy magyarázzam el XD ) Szóval, kezdjük azzal, hogy az embereket utálom vagyis a jó nagy részét , nagyon nagyon.A maradék rész meg csak simán hidegen hagy. Az 1%-a pedig szipmi és általában velük jól kijövök mert hozzám hasonlóak. De az hogy a nagyrészt utálom az hosszú sztori hogy miért. A lényeg hogy a gyerekkorom az maga volt a pokol, és a tinikorom(ami most is tart) az is egyre szörnyűbb. Nos és ebből következtetően, párkapcsolat és szexuális kapcsolat sem érdekel az emberekkel. Kivéve azzal aki "olyan". Nem is tudom. Az esetem? Na, de a baj még csak most kezdődik! :D Mert ahogy aki/akik az esetem/eseteim azok mind nem létező, fiktív karakterek.
Olyanhoz hasonlítanám ezt, mint mikor vannak a fangirlök és rajonganak pl. egy híres film/játék/regény/történet stb karakteréhez, aki amúgy nem létezik a valóságban. De ők azért élnek szociális életet (vagy nem?). Na nálam is így van, annyi különbséggel hogy nincs szociális életem, mert ugye nem bírom az emberek társaságát (ettől független szoktam beszélgetni, de azt is csak neten) -és túlságosan rajongok ahhoz a nemlétező illetőhöz aki amúgy nagyon szexi minden szempontból tökéletes.:$ és imádok képeket(fanartokat, fanficeket) nézegetni róla, a cosplayektől meg egyenesen megőrülök, némelyik annyira élethű és ahw *.*.-
Nos, V.V Ebből következőleg, mivel van egy bizonyos karakter akibe mondhatni halálosan beleszerettem(jó sok éve .-.) igen V.V lehet kényszerzubbonyba rakni, már csak azért is mert ez a karakter egy őrült "pszichopata" :D. Ez azóta van amióta az ellenkező nem felé érdeklődni kezdtem. Szóval, ja. Régóta de azért annyira rég nem. Emlékszem hogy sose voltak barátaim, amióta élek. Szüleim sem foglalkoztak velem úgy ahogy kellett volna.Akkor még ráadásul a társadalom is kitaszított magából és gyűlöltek ok nélkül (máig), senki sem beszélgetett velem. Ezért mondhatni a képzeletvilágomba menekültem és nem, nem fogok kiszabadulni belőle, mert emiatt élek. Ha nem lenne ez a világ már tuti rég öngyilkos lettem volna. Amúgy is Elcseszetten születtem meg és gondolom érzik rajtam az emberek hogy fogykos vagyok vagy ilyesmi. Semmi értelme se lenne megváltozni, mert nem tud rajtam senki sem segíteni. Aki őrültnek születik, azon nem lehet segíteni. Kivéve azon aki csak azzá válik. Szerintem.
Arra lennék kíváncsi hogy van-e valaki így ezzel, mint én. Hogy nem tud érzeni érzelmeket a "létező emberek" iránt, csak is a kitalált karakterekhez vonzódik (szerelmileg, szexuálisan) mint szerény személyem. Vagy annyira elege van ebből a világból hogy kreált magának egyet. És! hogy van-e ennek valami hivatalos/orvosi megnevezése is? Vagy csak simán elmebeteg vagyok :D Ami nem baj, szóval pszichodokit ne ajánljatok, mert már egyszer voltam annál egyéb ok miatt, de semmit sem segített, ugyan olyan sz@r minden most is mint annó akkor volt.
Ha lehet ROSSZINDULATÚ kommentárok ne íródjanak, már csak azért is mert nem vagyok a toppon érzelmileg és nem akarok senkit sem csúnyán megbántani, kivételesen. Amúgy, meg azért se mert könnyen elbőgöm magam :( és nem akarom eláztatni a laptopom.
Szeretném ha viszonylag használható kommik jönnének, mert nagyon kíváncsi vagyok erre a -parafíliámra? vagy minek nevezzem- hogy mi okból lehet ez és hogy minek nevezzem ezt? :D
(a szöveg fogalmazásomon ne akadjatok ki, tudom hogy analfabéta vagyok)
Üdv, Az a 19 éves lány.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!