Depressziósok! Ti mit szoktatok csinálni?

> Nállatok miben mutatkozik meg a depresszió?

Voltam depressziós, amit egy szakítás váltott ki. De így visszanézve talán nem is ez okozta, igazából csak ebben öltött testet. Idővel függetlenedett is a depresszió állapota a kiváltó októl. Olyan érzés volt, mint mikor az embernek fáj a foga. Nem tudtam dolgozni, állni, ülni, feküdni, aludni, ébren lenni. A gondolataim körbe-körbe jártak. Nem tudtam semmire sem igazán koncentrálni, nem voltam képes jól érezni magam, ami korábban örömet okozott, az közömbössé vált. Folyamatosan úgy éreztem, hogy amiben vagyok, nem arra van szükségem. De nem tudtam mire van szükségem, csak hogy valami más kellene, mint ami van. Társaságban magányra, nyugalomra vágytam, egyedül meg szenvedtem a magánytól és attól, hogy nem történik semmi.

> Elfogadtok bárkitől is segítséget?

Bárkitől. Bármilyen segítséget. Szomjaztam rá, hogy ha bárki is tud valamit ezen a helyzeten változtatni, akkor segítsen kilendülni ebből az állapotból. Csak éppen soha nem éreztem úgy, hogy bármi is segítene.

Idővel aztán szépen lassan jobb lett minden. Egyre jobban tudtam koncentrálni a munkámra, igyekeztem ezzel lekötni magamat. A közömbössé vált dolgok újra képesek voltak örömet okozni, először csak kicsit és csak egy-egy pillanatra tudtam belefeledkezni egy-egy szituációba, de később helyreállt a rend. De ez hosszú hónapokig tartott, és tulajdonképpen 100%-ig nem is szűnt meg, néhány százalék valahol megmaradt ebből a depresszióból, de ezzel már együtt tudok élni, és köszönöm, jól vagyok, még azokban az időszakokban is, amik külső okok miatt kicsit nehezebbek. Akkor is meg tudom őrizni a derűt, ha kicsit összecsapnak a fejem felett a hullámok.