Eljátszottam minden esélyemet a barátaimnál, hogyan tovább?

Tavaly mentem gimnáziumba, és kialakult egy baráti köröm, de én gusztustalanul viselkedtem velük. Egész évben depiztem, sajnáltattam magam, de akkor még úgy-ahogy tolerálták. Viszont amikor jó kedvem volt, nagyobbnak gondoltam magamat náluk. De az idei tanévre sem változtam meg, ugyanezt csináltam (bár észre sem veszem a viselkedésemet), úgy hittem, hogy még mindig tolerálják. Aztán az egyik lány blogot kezdett írni (a többieknek megmutatta, én magamtól találtam meg, és sutyiban olvasom), és ott írta le, hogy nagyon idegesít mindenkit a viselkedésem, és inkább kizárnak az életükből, mint hogy az én szintemre rántsam őket. (Teljesen jogosan.) Mióta elolvastam a blogot, megjátszom a viselkedésem. (Addig nem is tűnt fel, hogy ennyi kárt okoztam nekik.) Egész nap mosolygok, mindenkit dicsérek, mindenkinek segítek, csak pozitív gondolatokat mondok ki. (Ami teljesen ellenkezik az eddigi viselkedésemmel.)

De valószínűleg ezt is túljátszottam és most ezzel idegesítem a barátaimat, akik amúgy megpróbáltak eltűntetni az életükből, de én újra és újra próbálok visszacsúszni hozzájuk. (Általában én vagyok megsértődve, amiért velem nem barátkozik senki.)

Tegnap a lány írta a blogjára, hogy nagyon idegesíti őt ez az új "szerepjáték", de abszolút ne foglalkozzon velem, mert ha hagyja magát becsapni, akkor én újra és újra kitalálok valamit, és tönkreteszem a társaságot. Ő fogalmazta úgy, hogy minden esélyemet eljátszottam velük szemben, de igaza van.

A kusza és hosszú megfogalmazásomért elnézést kérek.

A kérdésem az, hogy innen hova tovább?

Eddig akárhány barátságban voltam benne, az miattam esett szét. Érdemes lenne inkább egyedül maradni, már csak a másik fél védelmében is? Mit csináljak/hogyan viselkedjek a gimnázium második felében?

16/L