Lehetséges, hogy egyszer már úgy éreztem teljesen megtaláltam magam, és sok ideig ez igy is maradt, aztán környezetváltozás hatására fokozatosan ismét elvesztettem? 24/L

Amikor bekerültem egyetemre, rögtön úgy éreztem, jó helyen vagyok, az emberek hozzám hasonlóak, nem kell megfelelnem, azt tanulom, amit szeretek, és jó is vagyok benne. Ez volt olyan 2 és fél évig. Aztán bekerültem egy olyan társaságba, iskolán kívül, ahol elég más emberek voltak, mint én, inkább lazák, kicsit primitívebbek, de nem a vészes szinten, hülyülősek, a mának élők, stb.. Én valamiért szerettem velük lenni, bár éreztem, hogy én nem vagyok olyan, mint ők, más típusú vagyok. De élveztem azt, hogy olyan "más" az a környezet, megfelelési kényszerek nélkül, szabadságérzéssel. Aztán egy idő után észrevettem, hogy ahogy egyre többet vagyok velük, egyre inkább elvesztem önmagam, már nem motiválnak annyira a céljaim, a tanulás, nem is tudom miért tanulok, hiszen ők sem jártak egyetemre, és mégis jobban élvezik az életet..

De ez tudom, hogy nem jó.. Nem szeretném otthagyni ezt a társaságot, mert ettől függetlenül szeretem őket, csak úgy érzem nagyon negatívan hat a személyiségemre, és nem tudom miért.