Miért nincsen bennem semmi kitartás? Ami nem szokott menni azt hamar feladom! 27f

nincs moticáviód, önbizalomhiányos vagy,kedvetlen félsz a kudarctól ezek is közrejátszhatnak.

A második válaszolóval egyetértek! Ilyen ez a mai világ, rohadtul sokat kellene lerakni az asztalra, de nekünk gyerekkorunktól kezdve minden az ölünkbe pottyant! (Jó, engem mondjuk nagyon noszogattak a tanulásban - meg is látszott, de néhány magántanítványom anyukája eljön az első órára, és elmondja, hogy az ő szép kislányának csak a kettes legyen meg! Hát basszus! Ha valaki kettesre áll és ír egy egyes témazárót, akkor megbukott! Milyen stílus ez?! Én mindig mondtam, hogy ha anyuka nem haragszik meg, akkor mi a kölökkel azért a négyes-ötös szintet fogjuk megcélozni! :) ) Én ezt így látom! :) Ja, és 29 éves koromra rájöttem, hogy olyan, hogy kitartás nem is létezik! Olyan van, hogy nincs tovább, nincs más lehetőség és csinálni KELL! Én tavaly 2 diplomával kijöttem külföldre epret szedni. 3 héten keresztül minden áldott nap 12 órában szedtem, teljesen egyedül. Megdagadt a kezem, a térdem, volt, hogy bőrig áztam, volt, hogy dideregtem a télikabátban, volt, hogy majd lerohadt rólam a ruha a déli hőségben és egy konténerben laktam és kajára is alig volt pénzem, nemhogy hazarepülni! Nem volt kecmec, föl kellett kelni reggel 4-kor és nyomni kellett, mert nem volt más megoldás! Anyu is mondogatta, hogy milyen kitartóan küzdök az eperrel... mintha lett volna más lehetőségem! Szerintem próbáld ki ezt te is! Annyit dob az emberen, hogy tudja, hogy nem lehetetlen az a valami számára! :) (Ja, és hozzáteszem, hogy én bármit akartam, csak a földeken dolgozni nem, biztos voltam benne, hogy nem fogom bírni!... És bírtam, sőt, szerettem! :D ) Vágj neki te is! :)

Mert még nem fáj eléggé !! Különben nem nyavajognal !