Mit tegyek ez ellen? (szociális fóbia? )

21 éves fiú vagyok. Alig bírom magamat rávenni, hogy ki menjek a lakásból... Van, hogy pánikroham szerűség tör rám, ha ezt meg kell tenni. Gyakrabban akkor, ha hirtelen pl. a szüleim leküldenek valamiért és elözőleg nem készűltem rá, tehát abban a tudatban voltam, hogy nem kell kimenni. Nem biztos, hogy pánikroham, de hasonló tünetekkel jár: légzés zavar, úgy érzem negfulladok, nagyon erős félelem, de nem halál félelem (ahogy azt sok pánikrohamostól olvastam) hanem egyszerűen nem tudom mit kéne tenni. Ilyenkor van, hogy leguggolok és nem véve tudomást a környezetemről néhány perc alatt elmúlik. Ez a "roham" egyébként nem túl gyakori jelenség, max. havi 2x van, de most pl. már 4 hónapja nem volt.

Ami a fő problémám, hogy rettegek az emberektől... Ha egyszer kint vagyok, akkor nem tudom hogyan viselkedjek természetesen, ugy érzem valami nagyon nem stimmel és félek, hogy majd kinevetnek (esetleg valami olyan gáz, égő szituba keveredek hogy le fotóznak/videóznak és felrakják a netre), de nem tudom konkrétan mi a baj. Ha tömegközlekedésre kényszerülök (ami mindig, mert nekem nincs jogsim, szüleim már nem hajlandóak furikázni), akkor folyamatosan úgy érzem sírvafakadok, álltalában nagyon feszülten figyelek ki az egyik ablakon és mire leszálok görcsben áll a nyakam. Nem merek az emberekre nézni, van hogy pislogni sem merek, illetve nem tudom azt abbahagyni...

Ha hozzám szólnak a buszon, néha előfordúl hogy megijedek és leszállok.

Még a szüleimnél lakok, az egyetemet abbahagytam az ő pénzükön, ezért eléggé mérgesek. Nem is dolgozom egy ideje, nem csinálok semmit. Legszívesebben egésznap aludnék. Ugyanakkor egyszer szeretnék diplomát (van félre tett pénzem, egy ideig dolgoztam), meg szeretném ha valami érdekelne. Normális munkát, életet is szeretnék, de főleg azért hogy ne legyek alsóbb rendű tagja a társadalomnak és ne nézzenek le az emberek, amúgy elképzelésem sincs mit kéne kezdenem magammal. Szinte semmi sem érdekel, ami meg igen azért egy "normális" embert is kiröhögnek mert annyit kell hozzá tanulni, ráadásúl nekem az érettségim is csak közepes volt, szóval újra kéne érettségiznem.

Barátnőm sem volt még sosem, sem alkalmi, ennyi idősen még mindig szűz vagyok. Gondolkodtam rajta, hogy elmegyeek fizetőshöz (igényes, lakásoshoz), de igazából a szexre sincs nagyon igényem, csak azért tenném hogy legyen már valami.

Ritkán, néhány napra/hétre ez az állapot teljesen elmúlik és mindent lesz@rok, de annyira hogy nem tisztálkodom, borotválkozom és úgy megyek az utcára mint egy csöves.

Pszichológusnál 18 éves koromban jártam, de nagyon kiabált és többé nem nagyon mertem elmenni. Még voltam 2 pszichológus nőnél, de valahogy nem működött a dolog, nem igazán figyeltek.

Milyen problémák lehetnek ezek? Mi lenne a megoldás?

Előre is köszi! Valamint bocsi az elgépelésekért, telefonról ítam!