Hogyan lehetne kikapcsolni az érzéseimet?

Kezdek beleőrülni az érzelmeimbe. Szerelem, magány, kétségbeesés, düh, van itt minden. Néha szinte úgy érzem, mintha szétszaggatna belülről a fájdalom.

Annyi olyan embert ismerek/hallottam róluk, hogy szinte alig képesek érezni, csak úgy elvannak, élik az életüket és mondhatni nem érdekli őket, hogy élnek-e, vagy halnak.

Én viszont iszonyatos módon élem meg a legtöbb fájdalmat, szomorúságot...stb. Szó szerint felemészt.

Mit tudnék tenni, hogy kicsit kevésbé érdekeljenek a dolgok és csak simán éljem a mindennapjaimat anélkül, hogy naponta 4-5x elkapna a sírógörcs vagy egyéb ilyen dolgok. Csak létezni szeretnék és "nem érezni". Az sem baj, ha nem érem el a boldogságot, csak legalább a fájdalom szűnne meg.

Azt ne tanácsoljátok, hogy keressek hobbit, mert bár volt egy, amit imádtam, de egészégügyi okok miatt úgy tűnik le kell róla mondanom (ami egyébként depresszióhoz vezetett, mert ebbe a hobbiba fektettem mondhatni a életem, ebben volt a jövőm, a tehetségem...stb).

Ezen kívül van egy pár kedvelt elfoglaltságom, pl. zenét hallgatok, olvasok, zenélek, írok, de nem tud lekötni semmi, mert a negatív gondolataim úgyis kizárnak egy idő után minden mást és nem tudok koncentrálni.

Egy pár évig fel tudtam húzni egy maszkot és azt tudtam mutatni a külvilágnak, hogy minden ok és csak éjjelenként gyötörtek a kínzó érzések, de azóta csalódás csalódásra halmozódott és már lehullt a maszk. Voltam már jópár mélyponton, de ilyen helyzetben még sosem. Az lenne a legegyszerűbb, ha ki tudnám kapcsolni" az érzéseimet és csak egy lélegző, (érzelmektől mentes) gondolkodó lény lennék. De talán ezt sem akarom, mert az érzéseim (is) tesznek azzá, aki vagyok. Mit kéne tennem? Valami tanács?