23 eves fiu vagyok es eletemben soha nem volt baratnom Mennyire kulonlegesnek tuni ez nektek?

ziasztok, en 23 eves fiu vagyok es eletemben soha nem volt baratnom. Tehat soha sem csokoltam vagy setaltam egy leanyal. Mikor iskolas voltam, nagyon pocsekul neztem ki, elol nem voltak fogaim, kover voltam es alacsony, az oltozetem is irtozatos volt (szuloim vasaroltak nekem, altalaban 2=szer nagyobb meretu ruhakat, mondvan meg belenovok), mindenki csufolkodott velem. Meg barataim sem voltak nagyon. A masik ok hogy nem is volt sok szabad idom mert kellet tanulnom, anyam nagyon szigoru volt velem, ha 7-est kaptam, melle jart egy veres is, de a veres jart csak ugyis ha anyam roszkedveben volt, vagy masvalaki felidegesitette. Nagyok voltam az elvarasok tollem, hiszen a csaladomnak jo szarmazasai vannak. Nekem nem volt szabad hogy elmondjam a velemenyemet. A sok tanulast elfelejtve most mar 2 eve dolgozom fizikai munkat kepzetlen munkaskent, mindenfele emberrel, de meg sincs baratnom. , de Nem is mondhatom hogy nagyon keresek. En romantikusnak erzem magam. Mar 8 eves koromtol almodozok hogy lessz baratnom, de soha nem teljesult be. Mostmar mindenfele rossz gondolatok jottek a fejemben, hogy bosszut aljak masokon, hogy erezzek ok is a fajdalmat amit en erzek . Belso fajdalmat! Azonkivul nagyon ideges vagyok es raszista , habar nincsen meg a magasagom Alig vagyok 65 kg- es 1,70 alatt egy picivel. Mivel Erdelyben lakok, egy 90% roman varosban, magasabb rendunek erzem magamat az olahoknal, vagy barmilyen feketenepnel. Egyszer szinte kitettek a melobol mert osszeverekedtem egy cigannyal. Mit szoltok meg vannak ilyen mentalitasu emberek mind en? vagy egyeduli vagyok .