Minden okom megvan a boldogságra, de mégsem vagyok az, mit tehetnék?

Életkori sajátosság. Rengeteg korodbéli érzi így magát.

Folyamatosan azon pörgettem magam, amikor olyan fiatal voltam mint te, hogy nincsenek céljaim, nincsenek terveim, nincs motivációm. Minden mindegy. Az se érdekel, ha esik az eső, és az se ha süt a nap. Semmi sem érdekelt. Már úgy felfejlesztettem a dolgot, hogy boldog se voltam, de még szomorú se. SEMMI, kiégtem.

Persze volt amikor hirtelen eldöntöttem, hogy ilyen egészségesen fogok étkezni, úgy elkezdek futni, amolyan iskolába fogok járni. 2 nap és már el is felejtettem.

Sosem értettem, hogy másoknak, hogy vannak céljaik, meg terveik.. Én meg azt se tudom mi lesz velem másnap..

Aztán valahogy számomra az adta a kiutat, hogy legyen az a motivációm, hogy találjak motivációt.

Az a célom, hogy találjak célokat.

Hirtelen lett dolgom, ami felé elmozdulhattam. Feltörtek belőlem kérdések, és válaszok is.

Rengeteg önismeret fejlesztő könyvet elolvastam ezalatt a 4 év alatt. Pszichológiai-spirituális megközelítésben egyaránt.

Mert eddig csak szidtam magam, hogy milyen magatehetetlen vagyok, amiért nincs.. De sosem tettem fel azokat a kérdéseket, hogy egyáltalán mik ezek? hogyan lehet keresni, találni, készíteni ilyeneket. cél, motiváció, kitartás, siker, boldogság.

Az esélyt sem adtam meg, hogy legyen, mert nem is azt akartam, hogy legyen, hanem szenvedtem, hogy nincs.

Remélem érted amiről beszélek.

Nem fogok könyvet ajánlani, vagy tanfolyamot, vagy weboldalt, sem gyakorlatokat. Mert neked kell ráérezned arra, hogy merre felé húz a lelked. Mit gondolsz úgy, hogy ki lehetne próbálni.

A boldogság csak egy állapot -létállapot, pillanat-. Boldog élet nem létezik. Elégedett lehetsz az életeddel, szeretheted az életed. Jó életed lehet, sok boldog és boldogtalan pillanattal.

Nincs világos sötét nélkül, nincs fent, lent nélkül. Nincs hideg meleg nélkül. Nem tudod a teljességében megtapasztalni a boldogságot, szomorúság nélkül.