Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mi segített abban, hogy...

Mi segített abban, hogy átlendülj a lelki mélyponton, hogy tovább indulj, miután elakadt az életed?

Figyelt kérdés
Tippeket szeretnék, hogy mivel lehet túllendülni a lelki válságon, mert jelenleg azt érzem, hogy az életnek nincs értelme, hogy az életem megakadt és csak vegetálok. Járok pszichológushoz, de elég sok problémám van, és ezt mindig átugorja, pedig nekem ez a legfontosabb. Mindig hittem Istenben és abban, hogy meghallhatja és teljesíti a kéréseimet. Továbbra is hiszek a létezésében, de mintha haragudna és nem hallgatná meg az imáimat. Nem hiszek abban sem, hogy én teremtem meg az életemet, a jövőmet, mert bármennyire is hiszek abban, hogy teljesül valami, általában nem jön be. Van egy diplomám, ami abszolút NEM versenyképes külföldön sem, mert kint nem ismerik ezt a képzést. Most fogok államvizsgázni, a mesterdiplomám szintén egy rakás trágya, nettó 100 ezres fizetésre számíthatok, amiből albérletet sem tudok fizetni, én meg egy faluban lakom, ahol nincs munka, de ha lenne sem szeretnék itt maradni. Szeretnék másik szakot elkezdeni ezután, de ilyen végzettséggel esélytelen olyan állást kapni, ahol annyit keresek, hogy tudjak finanszírozni egy új képzést, a szüleim pedig nem tudnak támogatni. Úgy érzem, teljesen tönkretettem az életemet azzal, hogy erre a szakra pazaroltam az éveimet, és már nem tudom visszacsinálni soha! Valahogy semmi nem jön össze mostanában, amiben eddig sikeres voltam, az is rosszul megy, nem hiszek magamban, nincs önbizalmam, a családban is gondok vannak, párkapcsolatom sincs, minden teljesen bizonytalan, nem tudom merre induljak tovább. Céljaim sincsenek már, nem tudom mit akarok, az a legrosszabb, hogy nem tudom mi tenne boldoggá! Talán csak egy lottó ötös. Túlságosan pénz orientált lettem, szeretnék boldog lenni, de azt érzem, csóróként soha nem lehetek az, mert ha örökké számolni kell a pénzt, azon aggódni, hogy ki tudom-e fizetni a számlát annak ellenére, hogy 18 fokon van a termosztát és a legolcsóbb virslit meg májkrémet eszem minden nap és elfelejtettem már a marhapörkölt vagy egy egyszerű spagetti ízét is, és kikapcsolódni, szórakozni/nyaralni/kirándulni járni semmi pénzem, tehát csak azért járok dolgozni, hogy életben tartsam magam, de az életet élvezni nem tudom, akkor nem lehetek igazán boldog. Mindig kitalálok valami célt, aztán valamiért elvetem, vagy lehúznak mások vagy saját tapasztalat alapján látom azt, hogy lehetetlen belőle megélni, esetleg azt érzem, hogy képtelen lennék rá. Meg eleve ez is baj: azt érzem már, hogy semmire nem vagyok képes, üres vagyok, csak úgy lógok a levegőben. Jó lenne meghalni, de mi a garancia, hogy a túlvilágon jobb lesz? Nagyon mélyen vagyok, a Vonzás Törvénye és egyéb ezoterikus és spirituális szutykokat kinevetem, szkeptikus vagyok mindennel szemben, rettentően negatív lettem (részben) a környezetem és tapasztalásaim, kudarcaim miatt. Aki volt már hasonló helyzetben, hogy jött ki a gödörből? Jelenleg azt se tudom, merre indulhatnék el... Tényleg nagyon szkeptikus és pesszimista vagyok már, és az ilyen patetikus kliséktől égnek áll a hajam, tehát valami olyan tanács kellene, ami egy igazán nagyon görcsös, csalódott és negatív lányt is kihozhat a sz_arból.
2015. dec. 29. 23:10
 1/7 anonim ***** válasza:
Milyen szak?:(
2015. dec. 29. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Ezt az oldalt olvastad már ? : [link]
2015. dec. 29. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 Szénás peti válasza:

"Járok pszichológushoz, de elég sok problémám van, és ezt mindig átugorja," Ha kellene akki meg halgasson vagy el szeretnél mondani bármit de titokban. És nincs kinek :)


Akkor nyugodtan fel kereshedsz :) Csak egy szép ajánlatot adok neked :)

18/F

2015. dec. 30. 01:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 Szénás peti válasza:
Csoroként is lehet boldog lenni pl. Szabad idödben sétál ki ürited a felyedet csak nézed merre mész és semire se gondolsz. Mondtad hogy faluban akkor jó ki napokon ki fekszel a rétre és csak ott nézed az egget vagy keresel szép tájat és az nézed. És nincs barátaid igy el olvasva olyan vagy mint ha tényleg nem lenne barátaid. :C
2015. dec. 30. 01:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
Egy megfelelő társ jót tenne, aki nem csak melletted van mint 1 fadarab, hanem támogat mindenben. A tanulmányaid fejezd be, utána mégis jobban elhelyezkedsz, vagy ha itt nem, külföldön keresel valami jó munkát. És ha nyitott vagy, lesz aki megkedvel és segít.
2015. dec. 30. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Vannak barátaim, de ők vagy ugyanebben a cipőben járnak, vagy annyira sínen van az életük, hogy nem tudják ezt átérezni. Az a baj, hogy nem lennék boldog csóróként, mert bár szeretek sétálni és napozni és hasonló dolgokat, de az én hobbim az utazás, más kultúrák megismerése, illetve kastélyok és várak látogatása. Nem Karib-tengeri 2 hetes nyaralást kell érteni utazás alatt egy 5 csillagos szállodában (soha nem voltam ilyenen), de egy hosszú hétvége egy másik európai városban kis pénzből is kihozható, na de nem nettó százezres fizetésből... A támogató társról meg annyit, hogy az embernek tudnia kell saját magát boldoggá tenni. Mert amint egy ilyen kapcsolatnak vége, akkor újra lent vagyok a mélyben.
2016. jan. 2. 17:37
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

Mmegnehezíted a saját dolgod.

Az én történetem:

Gyerekként kezdődött, haláleset a családban,szülők válása, családi harcok, elszegényesedés. Iskolai problémák, mély depresszió. Az sem segített, hogy a barátaim is mind egytől egyig depressziósak voltak. Nem volt olyan szegmense az életemnek ami rendben lett volna. Több utcai szexuális zaklatás ért gyerekként, mint mást egész élete alatt. Többször megtámadtak. Sosem éreztem magam biztonságban, rettegtem a férfiaktól. Végül is mind ez vált a normálissá fiatal felnőttként. Kezdtem stabilizálódni ebben az állapotban. az élet egy szar, a végzettségem nem ér semmit, nem érek semmit, nem vagyok senki. Szegény vagyok, sose lesz pénzem semmire. De legalább élek.

Az utolsó döfés a legdurvább szexuális zaklatás volt, amit megéltem -nem nemi erőszak-.

Porrá törtem, hónapokig rettegtem a saját házunkban is, nem voltam képes egyedül lenni. Folyamatosan a szüleim seggében voltam, munka nélkül. Már annak sem volt értelme, hogy nincs értelme az életemnek. Nem voltak gondolataim. Nem volt semmi. Csak a félelem, és a fájdalom. Aztán eldöntöttem, hogy akkor ennyi volt.

Én alakítom a gondolataimat. Amint eszembe jutott a neve, az arca, a szaga, szép dolgokra gondoltam. Minden este úgy aludtam el, hogy Elengedem ami történt, és megbocsájtok magamnak, amiért nem tudtam továbblépni. Később megbocsájtottam neki. Aztán már nem is gondoltam rá.

Egyszerűen eldöntöttem, hogy vége.

Addig erőltettem míg meg nem láttam mindenben a jót, a szépet, a tanulságot. A gond is lehet öröm. Az is lehet vicces. A gondoktól vagyunk kreatívak, sokszínűek, tehetségesek. És a gondok miatt vagyunk képesek magasabbnál magasabbra törni!

Vettem egy zsebnaptárat, és elkezdtem írni minden nap, hogy mi jó, szép dolog történt velem. Elkezdtem figyelni. Minden nap tudtam írni 3 jó dolgot.

Amikor padlón voltam, tudtam, hogy véghezvittem a legnagyobb dolgot, ami tőlem telt. Felkeltem! Elkezdtem büszke lenni magamra, elkezdtem érezni hogy gazdag vagyok. Nem vagyonilag, hanem lelkileg. Rengeteget voltam kint a kertben, megtanultam meditálni. Elkezdtem önfejlesztő könyveket olvasni, kijegyzetelni, gyakorolni.

Louise L. Hay, Brian Tracy, Dr. Wayne W. Dyer, Neale Donald Walsch.

A kedvenc könyvem, ami átsegített mindenen, az a Beszélgetések Istennel. Internetről letölthető ingyen, így nem kell rá pénzt költeni.

Rengeteg könyvet olvastam az önfejlesztésről, és amúgy pszichológusok is használják egyes spirituális tanítók programjait.

Plusz elkezdtem napirendet írni. Minden napra volt dolgom, fontos ember vagyok, csinálnom kell. Segített felépíteni az önképem.

Nagyon fontos a negatív szavak elhagyása. Negatív jelzők elhagyása.


Volt olyan barátom, akinek töviről hegyire elmondtam, megmutattam mindent amit csináltam. De ő leragadt ott, hogy neki nincs joga, hatalma beleszólni a saját életébe, mások hibásak, mások nem tudják, ezért ő sem.

Rájöttem, hogy ha a fejemre állok, se tudok neki segíteni, mert ő nem akar magán segíteni.

Lépésről lépésre fel kell építeni egy új személyiséget.

Szabályokat alkotni, betartani, listázni, pipálni, önjutalmazni. Senki sem fogja megsimogatni a buksidat, hogy ügyes munka. Csak te tudod magad a teljes valódban értékelni.

A dolgok addig lehetetlenek, míg jön valaki, aki erről nem tud és megcsinálja. Minden szakmát ki lehet aknázni, alázattal, tehetséggel, kő kemény munkával, szorgalommal, küzdelemmel. Minden ember mögött óriási csaták vannak.


Senki sem fog tudni kész receptet átadni.

Egyszerűen csak dönteni kell. Dönteni magad mellett.

Új programot írni az életre.


ahogy elkezdett szépülni a lelkem, elkezdett minden épülni körülöttem. Jó családi légkör, szeretem a munkám, mások azt mondják rá alantas munka, eközben meg több mint elegendőt keresek. Csak jó minden. Nem azért mert szerencsés vagyok, vagy mert nincsenek problémáim, vagy mert ezüst kanállal a hátsómban születtem. Hanem mert teszek azért, hogy jól éljek. És ez az első 1 évben mind csak lelki, szellemi munka volt. Most pedig már fizikailag is képes vagyok jobbá, komfortosabbá tenni a saját, illetve mások életét.

2016. jan. 3. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!