Azt olvastam, hogy ha gyakran álmodozunk valamiről, amire annyira vágyunk, akkor nem is biztos, hogy az a számunkra megfelelő életút, amit most élünk?

Bárhova is mész lehet segíteni! Én Afrikát nem ajánlanám.. Túl sok halálos vírus, fertőzés! ÉS ott tényleg nem kapsz fizetést az elvégzett 24 órás munkádért! Ott abból élsz, amiből az ott lakók! És ha ilyen terveid vannak, nem ajánlok egy ilyen veszélyes országot!

De ott van Spanyolország, van lankás hegyoldal, meredek sziklák, hűsítő tengerpart, rendes állások és be lehet állni akármilyen önkéntes munkába, ahol a felnőtteket, gyerekeket, állatokat segíted! Így a vágyad vagyis a gyerek, férj, család, jó anyagi háttér összejöhet az utazós, kalandvágyó álmaiddal!

Tehát azért reálisan végig kell gondolni! És a számunkra leg megfelelőbbet választani! én ezt ajánlanám neked, mert adsz is de nem veszi el az egész életed!

Amúgy ugyan ebben a cipőben járok mint te. Mélyen kötődök a most meglévő családomhoz, mennék segíteni mindenen és mindenkin, maradnék jövedelmet biztosítani a jövőre, gyerekeket szeretnék szerető férjet, közbe pedig még utazni, kalandokra vágyok!!

Mind ezt el lehet érni egy élet során! 1. Tanulok, tapasztalatot szerzek, kicsit dolgozok, elutazok egyszer, haza jövök, párkapcsolat, továbbképzem magam, munka, utazás, gyerek, közbe tanulás, dolgozás, utazás, dolgozás, gyerek, tanulás, dolgozás, utazás. És ez így az évek alatt simán elmegy.. Csak olyan munka kell ami fedezi a költségeket! ÉS ez elérhető, tanulással! És amikor a gyerekek már tinédzserek lesznek akár lehet menni kalandtúrázni, extrém evezés stb.. ÉS mire "nyugdíjas" leszel,(ha lesz) mehettek ismét mézes hetekre.. Ja és persze mind eközbe tudsz segíteni az embereken! Mindenféle szociális munkákat lehet vállalni itt magyarországon is! Vagy elmész hetente 2x segíteni egy menhelyre takarítani stb.. Ez is óriási segítség!

Én nem mernék ehez hasonló kalandba kezdeni, de nem is vágyom ilyesmire. Ha mégis így lenne... nemtom, eléggé megvalósíthatatlannak tűnik, túl sok a buktató és sztem kb lehetetlen.

És van egy olyan érzésem, hogy az ilyen "munka" (tehát a nagyon rászorulókon segítés nem feltétlenül csak Afrikában, de ott főleg) megöli az embert lelkileg: túl sok kínt látsz és nem tudsz mindenkin segíteni, ráadásul ebbe idővel bele lehet fásulni és akkor meghaltál, kiégtél. Vagy olyanná válsz mint Gandhi vagy Mandela, ki tudja...

nem tudom lehet h nem ide illik de lehet igen kicsit lusta vagyok elolvasni+ fáj a fejem m1 :P

egy csomószor hallottam h ha nagyon akarsz valami akkor nem fog teljesülni

aztán azt is hallottam h ha valamit nagyon akarsz akkor küzdj érte

ez a kettő üti egymást :S

Ne felejds el, bárhova mész semmi sem fog változni a körűlményeken kívűl.

Azaz, ha valahol valami bajod van magaddal az máshol is benned lesz, legfeljebb kevésbé fog feltünni.

Röviden válaszolva, na ná! Egy egy ilyen álom megvalósítása nagyon sok tapasztalatot adhat. Az már más kérdés, hogy miért él bennem az az álom. Példáúl amikor legszívesebben szuperman lennék akkor tudom, valami nincsen rendben.Visznt amikor megmagyarázhatatlan ok nélkül vágyakozom és nem múlik el akkor megteszem, ha tudom.

Így példáúl már utazgattam egy két kört. Nem bántam meg, sokat tanúltam belőle.

Pénz? Az nem ehető. Nem ölel, és nem szeret. jelenleg példáúl minimál bér alatti jövedelemből élek mert ezt akartam. Remekűl éreztem magam egészen a múlthét elöttig. Jó dolog volt egy tapasztalatnak viszont kezdem megunni az ezzel járó munkákat és munkatársakat. Tehát nemsokára váltok.

Jó utat!