Miért nem tudok sokszor észbekapni, hogy torz az önképem?

Általában próbálom észrevenni az ilyesmit, mert nagyon nem szeretem amikor magaalá temet az önbizalomhiány, akármennyire igyekszem tenni érte, értelmetlen helyzetekben mégis elönt, és azon kapok magam, hogy olyan dolgok után sóvárgok, ami nem is érdekel, vagy mindenre irigykedek, pedig a józan ésszel belegondolok, mindig az van, hogy nem is fontos az, amitől úgy elvoltam. Normálisan úgy élem meg a dolgokat, hogy semmi többet nem szeretnék annál, ami van és teljesen elégedett vagyok, de utána olyan helyzetekre vagy emberekre irigykedek, elborul az agyam, amit később abszurdnak látom, hiába pazarlom rá a kedvemet.