Hogy tudom kiölni magamból a szerelem vágyának az érzését?

Röviden magamról:

21-éves meleg srác vagyok. Az életem legtöbb területén úgy érzem kezdek sikeres lenni van pár közeli barátom, élet célom, néha ugyan még önbizalom hiányosnak érzem magam legbelül de már azért tudom magamról ,hogy mik azok a tulajdonságaim amikben jó vagyok.

Viszont a szerelem, párkapcsolat területén egyszerűen viszont elképesztően szerencsétlennek érzem magam. 16-éves kórom óta folyamatosan van egy srác (Eddig 3-szór voltam szerelmes, ebből kettő teljesen viszonzatlan volt a harmadikkal pedig jártunk pár hónapig) aki miatt kb kést szúrnék a szívembe vagy ledobnám magam egy háztetejéről mert szerelmes vagyok de ez viszonzatlan és megőrjít ,hogy ilyenkor hasznavehetetlennek érzem magam.

Úgy érzem túl vagyok az előző szerelmen viszont most meg ismét előjön bennem az ,hogy magányos vagyok. Vágyok egy társa és ismét szerelmes akarok lenni, szeretném ha végre működne, de ettől a vágytól, pontosabban a hiányától szörnyen érzem magam.

Szeretnék végre valahogy boldogabb/kiegyensúlyozottabb lenni szerelem nélkül, ha már az a sorsom ,hogy egyedül legyek...