Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hová tartok?

Akiben ezek a kérdések nem merülnek fel úgy 12-14 év körül kezdve: mentálisan beteg. ÉS az a szomorú, hogy lehet ilyen-olyan díjas tudós mindeközben. Bölcs nem lesz, ezek a kérdések a bölcsesség útján az első kérdések.

A kérdés lényegi: az ember lényegét tekintve kérdés és nem felelet -mondja Heidegger (és vajda Mihály a fordító). A válasz jön az élet során, de nem lehet befejezetten "megválaszolni" - az maga a halál. (jó helyen van, ontológiai kérdés)

Imádok ezeken filózni :) Annyira rejtélyes az egész, idecsöppentem megtapasztalni ezt a világot, megismerni a törvényeit, átélni a benne zajló eseményeket.. felfoghatatlan. De ez nem is baj, szerintem jobb így, hogy nem tudjuk, mintha célzott utasítással kerültünk volna ide. Úgy egy feladat lenne, így viszont egy kalandos utazás. Hatalmas kitüntetés, vagy jutalom. Lehet, hogy puszta véletlenek sorozataként kerültem ide egy önálló entitássá, lehet, egy programkód vagyok, nem tudhatom, de tulajdonképpen teljesen mindegy is. A lényeg, hogy valamilyen formában létezem, és nincs kitűzött feladatom. Vannak tulajdonságaim, amiket bizonyos korlátok között alakíthatok, és a javamra fordíthatom őket, és saját magam által kitűzött célokat valósíthatok meg általuk. Lehetnék egy amőba is, ez ugyanígy fennállna.

Mi, minden élő, én úgy gondolom azért létezünk, hogy értelmet adjunk a világ létezésének. Azért van a világegyetem, hogy azt megtapasztalhassa valami belülről. Nem nekünk van célunk, hanem mi vagyunk maga a cél. Így csak élveznünk kell, és örülni neki, hogy itt lehetünk :) Tulajdonképpen veszteni valónk sincs. A legrosszabb esetben megszűnünk létezni, mint ahogy az mindig is volt születésünk előtt.

> Ki vagyok én?

Kinek mi. Anyámnak a fia, testvéremnek a testvére, kedvesemnek a kedvese, kollégámnak a kollégája. Magamnak az, amit legtöbbször csak úgy szoktak hívni: én. Emlékeknek, képességeknek, tudásmorzsáknak vagyok sokszor szokványos, sokszor meglepő keveréke. Egész vagyok és rész. Egész individuumként, része sokféle dolognak, a nememnek, koromnak, foglalkozásomnak, világképemnek, értékrendemnek, politikai meggyőződésemnek, a társasháznak, városomnak, hazámnak mind-mind egy-egy tagja, része vagyok.

> Honnan jöttem?

A boltból. Előtte meg a munkahelyemről. Meg mindenhonnan, amit csak úgy hívok: a múltam. Ezeknek vagyok tulajdonképpen a következménye. Ez nem egy út, ahonnan jöttem, hanem sok párhuzamos út, különböző síkokon.

> Hová tartok?

A múltam egyben jelöli az irányomat is. Hová tartok? Egy talán kicsivel bölcsebb, kicsivel tapasztaltabb, kicsivel jobb ember irányába, aki én leszek. Legalábbis ezt remélem. Vannak előttem utak, választok is belőlük az alapján, amit ma tudok róluk. Igyekszem jól választani, de hogy hova mennek, az majd akkor fog eldőlni, ha a majd megfelelő számú lépést meg is tettem rajtuk.

Nem tudsz, mert úgy szeretnél, ahogy az ember a hétköznapi kérdésekre válaszol.

Ki vagy? Kovács Józsi. Honnan jössz? Boltból. Hová mész? Haza. Mind konkrét, megfogható dolgok.

Csakhogy a te problémád filozófiai, amelyekre a fentihez hasonló válasz nem létezik.

Miért van a kő? Miért, mert keletkezett valahogy. Különben nem lenne.

2×Sü-től megkaptad a választ. Ki vagy? Számtalan összefüggésben válaszolhatsz, mind konkrét lesz, mert konkrét dologhoz kell viszonyítanod. A „ki vagyok” nem más, mint egy másik létezőtől való megkülönböztetés. Hát tedd. A természetben egy ember vagy, akit nemzettek, megszültek, aki képes és ezért megtanult gondolkodni, és most éppen ilyen dolog jutott eszébe. Ez mind te vagy. Hasonlóan tudsz válaszolni a következőre is. Jöttél, mert létrehoztak, ez az egyetlen ok. A szüleidtől ebben az értelemben, és mehetsz ezen a szálon szépen vissza, az ősemberig, azon túl, az élet keletkezéséig, még tovább, egészen az univerzum keletkezéséig. Tovább ne menj, már ebbe is beleveszik mindenki. Néhányaknak sikerül csak hipotézist felállítani, a többi meg csámcsog rajta. Honnan jöttél? A természet részeként, a természetből. Nincs tovább. Vehetsz konkrét szempontokat. Azok szerint válaszolhatsz, míg a világ a világ. Ebből adódik, hová tartasz. A természet egy újabb megnyilvánulási formája felé. De addig is az a dolgod, hogy tégy konkrét dolgokat önmagadért és a többi emberért.

Weöres Sándor válasza:

Ki vagy? A határtalan, mely fogantatásodkor a határok közt megjelent.

[link]