Önbizalom hiányos vagyok. Mit tegyek, hogy ne legyek az? 14/l

Önbizalom: Azt jelenti, hogy bízni önmagadban. Önmagad sikerében, képességeiben.

Nem sokkal másabb ez, mint egy másik emberben bízni. Mikor bízol valakiben? Úgy látatlanban jó, ha vannak fenntartásaid valakivel szemben. Persze lehetsz optimista, gondolhatod azt, hogy mondjuk a kőműves, akit megbíztál, remélhetőleg jó munkát fog végezni. De valóban bízni csak akkor fogsz benne, ha már bizonyított (nem véletlenül ugyanaz az alapja a bizalom és a bizonyítás szónak). Akkor fogsz a kőműves munkájában bízni igazán, ha már rábíztál eddig három munkát, és azokat tényleg jól csinálta meg.

Tehát az önbizalom lényege, hogy nem csak reméled, hanem tudod, hogy te képes vagy egy adott dolgot véghezvinni. Tudod, mert próbáltad, és sikereket értél el.

Innentől nagyjából ugyanazt tudom elmondani, amit Titusztitusz elmondott az első válaszban. Keresd meg azt, hogy mi a te erőd, erre gyúrj rá, érj el benne sikereket, és akkor megtermetődik az önbizalmad. Nem csak az adott dologgal kapcsolatban, hanem ez kihat más dolgokra is. Pl. oké, össze kellene szerelni egy lapra szerelten szállított bútort. Soha nem csináltam ilyet, nem mondhatom el, hogy biztos a siker. De azt tudom, hogy anno ugyanilyen bizonytalan voltam, mikor ki kellett festeni a lakást, és lám milyen jól sikerült a félelmeim ellenére, ez sem lehet sokkal nehezebb dolog. Ha mégsem sikerülne, akkor tudom, hogy nem ez az én erőm, de ettől még megvan a magam ereje, nem fog elkeseríteni a dolog, csak tanulni fogok belőle, ettől még egy értékes ember vagyok, aki jó bizonyos dolgokban.

Még annyit azért hozzátennék, hogy a siker nem csak a képességeken múlik. Nem úgy működik a dolog, hogy rálelsz a saját erődre, és rövidtávon sikereket érsz el. Sőt alapvetően a siker nem is a képességeken, hanem a kitartáson múlik. Most mondhatnék közhelyes motiváló idézeteket, csak nem önmagában nem érnek sokat. Viszont attól, hogy közhelyesek, attól még igazak, nem azért közhelyesek, mert hülyeségek, hanem mert annyira sokszor hallottad, hogy már nem veszed komolyan, nem gondolkodsz el rajta. Pl. van az a mondás, hogy a sikeres embert az különbözteti meg a sikertelentől, hogy a sikeres embert többször vallott kudarcot, mint ahányszor a sikertelen ember egyáltalán próbálkozott.

Sok fiatal szenved egyébként ettől, sokszor ez áll egy nagyobb önbizalomhiány hátterében. Sokan vannak úgy, hogy pl. elkezdenek gitározni, mert milyen menő ha valaki tud gitározni, mennyire sikeres lehet vele. Elkezd gitározni, majd mivel három hónap után is csak meg kellene erőltetni magát, és még mindig pocsékul játszik, ezért feladja. Aztán gondol egyet, elkezd blogot írni, mert látja, hogy vannak, akik ebben sikeresek. Elkezdi, a tizedik bejegyzés előtt elfogy a lendület, sokan leszólják, hogy milyen pocsékul ír, alig követi valaki a blogját, ezért ezt is feladja. Aztán mondjuk elkezd vlogolni. Csinál 5-6 videót, azt akarja, hogy egyből több száz, vagy több ezer követője legyen, de mivel nem jön össze, ezt is feladja. Aki sikeres, az valóban jó, amit csinál, azt úgy csinálja, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga. Emiatt könnyűnek tűnhet, amit ő csinált, elért, pedig nem az.

Aki jól gitározik, azt több évig tanult, kitartó volt, és igen, hacsak nem volt őstehetség, akkor ugyanúgy pocsékul játszott három hónap után, mint te, csak éppen ő nem adta fel, hanem ment tovább. Aki egy híres blogot vezet, az nagy valószínűséggel ugyanúgy pocsékul írt, és kevés olvasója volt, mint neked, csak mivel csinálta, megtanult egyre jobban írni, és szép lassan növekedett az olvasóinak a száma is. Aki sikeres vlogger, az sem szült elsőre kiváló minőséget, lehet, hogy egy évig nem lépte át a 100-as feliratkozó határt. Pl. Dancsó Péter is több, mint egy évig csinált videókat, az elsők elég gyatra minőségűek is voltak, de egyszer valami jóba nyúlt bele, és onnan elkezdett egyre sikeresebb és híresebb lenni, miközben megtanulta a videókészítés csínját-bínját.

Amúgy akkor is érhetsz el sikereket, ha annyira nincs hozzá képességed, de van kitartásod. Én néptáncos voltam. Volt egy ember, aki nem volt különösebben jó táncos. Sőt soha nem is vált különösebben jó táncossá, ma sem lehet ezt elmondani róla. De csinálta, csinálta, csinálta, nem adta fel. Ma egy olyan együttest, sőt együttescsoportot vezet, ami sorra hozz el országos elismeréseket. Ha objektíven akarnám nézni, azt mondanám, nem biztos, hogy abban ért el sikert, amiben igazán tehetséges. De sikert ért el, mert nem adta fel.

> Akik tökéletesnek látszanak azok se azok, csak ÜGYESEN TUDJÁK MAGUKAT ELŐADNI

Igen, ez meg a másik. Alapvetően aki sikeres valamiben, azt abban tartjuk számon, amiben sikeres. Amiben nem az, amiben béna, amiben hiányosságai vannak, azt meg egyszerűen nem vesszük figyelembe. Nem is feltétlenül azért, mert ő úgy adja elő magát, mintha sikeres lenne mindenben, hanem mert egyszerűen csak olyan közegben látjuk, amiben ő tényleg jó.

Erről a vicc jut eszembe:

- Van egy hegedűm és egy festményem. Eredeti Rembrandt és Stradivari.

- Hú, akkor biztos sokat érnek.

- Nem hiszem. Stradivari nem volt túl jó festő, és Rembrandt is pocsék hegedűket készített.