Ennyire megváltozhattam, vagy rajtam kívül van még valaki, akit szintén nem ráz meg egy brutális haláleset sem?

Remek, te leszel a következő egyetemi lövöldöző, gratulálok.

Az a sok ellenszenves dolog, amit olyan emberekről gondolsz, akikhez az ég világon semmi közöd, szerintem pont hogy tökéletes tükörképet mutat saját magadnak.

Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy kiskorodban csúfoltak, ez már agyi defekt.

Keress egy jó pszichológust.

Én megértelek. A videós résszel semmi problémám, az egyéni beállítottság, hogy hogyan reagálsz az ilyen dolgokra. Végül is ha azt nézzük jó is, hogy nem sikítozol össze-vissza. :)

A probléma többi részéhez kapcsolódva pedig... Én is rengeteget küzdök a mai napig a súlyommal, rengeteget csúfoltak miatta. Ezt egyfajta gyermekkori tragédiának éltem meg és nagyon sokáig nem tudtam bízni az emberekben. Azóta eltelt több mint 10 év és még a mai napig nem tudok 100%-osan bízni. De ez nem is baj. Szerintem Te is ezt érezheted most. Bántottak, cikiztek emiatt, elnyomtak és nem az érdekelte az embereket (gyerekeket) aki vagy. Az sem probléma, hogy nem lettél az a "nagyképű liba", sőt, kevés ilyen mai ember van. A gyerekek nincsenek tisztában a tetteik súlyával, sőt néha még egy felnőtt sem. Legyél mindig az, aki vagy, még akkor is, ha ezt a legtöbb ember nem érti meg. De nem is kell megérteniük. A művészetet sem értheti meg senki, egyedül a művész érti teljesen az alkotását. Igazából szerintem nem örülsz annak, ha olyan emberek szomorúak, akik közel állnak hozzád, mivel Te vígasztalod őket, segítessz rajtuk. Nem vagy rossz ember. Csak a benned élő dühből táplálkozol. Én teljesen megértem, hogy azt kívánod az egész világ élje át azt amit Te, én is rengetegszer kívántam ezt, de hidd el, minden ami történt az már elmúlt és Te ettől csak több leszel, ha elengeded végre mindazt, ami fáj. Ráadásul ha az állatokkal ilyen jól kijössz, akkor benned van, vagyis képes vagy az emberekkel is ilyen viszonyt ápolni. Én is próbáltam öngyilkos lenni... De aztán észbe kaptam. Attól, hogy a múltban valami rossz történt, az nem lehet hatással a jövőmre, és én a jövőben akkor is boldog leszek, ha akarom. Mert csak rajtam múlik. Nem véletlen, hogy itt maradtál közöttünk. Neked még jövőd van, tenned kell valamit. Hiszen látod, szüksége van Rád az emberiségnek, szükségük van a barátaidnak és a családodnak, főleg a hugodnak. Nem véletlenül meséli el a dolgokat. Ha nem bízna benned és nem szeretné hogy boldog legyél biztos hogy nem számolna be a pasi ügyeiről. Nekem is van egy hugom.. Tapasztalat magamról is és róla is. Az ismeretlen emberek pedig.. Nem mondom azt, hogy ne ítélkezz róluk pozitívabban, mert ezt nem szabhatja meg senki. Inkább csak próbálj meg semleges maradni velük kapcsolatban és ha nyitnak feléd Te se zárkózz be teljesen. Persze jobb félni, mint megijedni, de érdemes egy egész életen át félni? Egyszer úgy is vége van, olyan gyorsan elszalad. Lásd meg a jót. Kezdetekben egy virágban, egy fában, egy napsugárban. Aztán megy majd az magától. Én szivesen beszélek még erről veled, ha gondolod priviben. De ha úgy érzed, nem bízol meg egy idegenben, akkor egy barátoddal vagy a hugoddal beszélj erről. Könnyebb ha kiadod magadból. =)