Ki lehet gyógyulni a skizoid-bol?

Én is ilyen vagyok csak sajna már 22 éves :(

Járj el pszichológushoz ő majd csináltat teszteket stb / elküld valami terápiára , csak nekem az a baj hogy neki sem tudok mondani semmit xD

Épp most olvastam egy pszichológiai könyvet ami pont az ilyen közösségi tevékenységre, barátkozásra nehezen nyitó emberekről szólt. Állítólag az USA-ban egy csoport ilyen gyereket vizsgáltak, akik eljártak valamiféle terápiára vagy legalábbis segítő programokra, később sokkal simulékonyabbak voltak. Viszont ha ilyen régóta ez a probléma, és a befordulás mértéke nagy, nem hiszem hogy bármivel is ki lehetne küszöbölni, esetleg ellentétes irányba fordítani kialakult érzéseidet.

A fő tanácsom, amit mindenképpen meg kell tenned, bármilyen nehéz is: mássz ki a gépből. Ha vannak barátaid, haverjaid, járj el velük valahova, elég ha csak mozi, utcán járkálás, plázázás, stb. Nem feltétlenül kell diszkóba menni, ha téged taszít a dolog. De hogy ismerkedj kell hogy nyiss az emberek felé, és ne csak otthon ülj. Bármilyen nehéz is, ha változtatni akarsz ezt meg kell tenned.

Meny el a helyi nevelési tanácsadóba az ingyenes és kapsz orvosi segítséget. Keres valami elfoglaltságot, sport, művész csoport, vallási egylet....

[link]

[link]

Üdv.

Én is hasonló cipőben járok én már 21 éves vagyok.

Nem hiszem hogy tudok neked válaszolni, de azért leírom az "esetemet".

Igazából csak pár hónapja olvastam a személyiség zavarokról, akkor gondolkoztam el rajta hogy a skizoid személyiségzavar nagyrészben rám illik.

Általánosban csak egy két barátom volt, középsuliban már csak egy sráccal voltam jóban de a sulin kívül nem barátkoztunk. Jelenleg fősulira járok ahol senkivel sem vagyok jóban és nem is beszélgetek, egy két szóváltáson kívül semmit. Tehát nekem aztán tényleg csak néhány ismerősöm van, abszolút nem járok közösségben (sulin kívül). Írtad hogy nem tudsz egy szót se szólni, ezzel néha én is így vagyok, én általában főleg több ember előtt zavarba jövök elpirulok, emiatt nem tudok szépen összefüggően beszélni. Ilyenkor néha azon gondolkozom mit kéne mondani, de ez bizony hülyeség mert általában normális emberek beszélgetés során ha valamit gondolnak azt mondják arról beszélnek. Nekem is vannak spontán gondolataim de nem merem kimondani, mert félek hogy hülyeség és zavarba jövök. Legjobban öcsémmel jövök ki, vele beszélek a legtöbben előtte nem jövök zavarba és néha "lyukat" beszélünk egymás hasába.:) Egyébként ő is hasonló mint én, neki sincsenkek haverjai.

Segítségképpen hogy hogyan gyógyulj ki azt mondanám járj ismerkedni, társaságba. Talán nekem is ezt kéne tennem de tudom hogy ez lenne a legnehezebb számomra szinte lehetetlennek érzem.

Ezt a "társaság" dumát azonban könnyű mondani egy nem skizoidnak, csak az tudja mennyire nehézkes ez aki tényleg ebben a személyiségzavarban szenved.

Bocs hogy ilyen hosszú lett a szövegem, de jó volt írni róla.

Ha szeretnél valamit még kérdezni nyugodtan írj E-mailt.

Én szívesen váltanák veled néhány levelet erről a témáról.