Súlyos önbizalomhiány, mit tegyek?

Sziasztok! A gondok nagyon korán óvodás koromban kezdődtek, nehezen barátkoztam, féltem mindenkitől, ha kérdeztek valamit inkább nem válaszoltam csak nehogy kiröhögjenek.Ez az évek elteltével csak egyre rosszabb lett. Gimnáziumba már olyan szinten, hogy pár jó barátomon kívül mindenki utál, nagyképűnek és flegmának tartanak.Én úgy érzem kedves vagyok másokkal, de nagyon zárkózott. Nem merek tanácsot adni vagy válaszolni akkor sem amikor legbelül biztos vagyok magamban, nehogy valamit elrontsak. Nem merek senkinek semmilyen téren megnyílni, mert azt gondolom csak kihasznál, felhasználja ellenem amit mondok. 8 éve van egy legjobb barátnőm, akit már többször is bizonyította, hogy bízhatok benne és érdekli amit mondok. Mégis attól is félek, hogy neki írjak, hogy találkozzunk vagy ilyesmi, mert arra gondolok, hogy zavarom, hogy eljön velem, de csak "muszájból". Félek köszönni az embereknek az utcán, ezért is gondolnak többek között nagyképűnek. Ha bemegyek egy boltba ott sem nem merek az eladó szemébe nézni, sőt nem is nagyon megyek egyedül boltba.Ha egy szórakozóhelyen vagy akár interneten valaki ismerkedni akar velem, rögtön azt látom, hogy biztos nincs más vagy életlenül választott engem. Nem merem felvállalni magam, nem tudom magamat adni senkinek.Félek kinyilvánítani mások előtt a véleményem, inkább mindig helyeselek. Otthon magabiztosnak érzem magam, elmegyek egy társaságba és mintha nem is én lennék. Ha nem nyílok meg soha nem lesz semmim, de hogy csináljam? Így én se barátkoznék magammal..