Mit csináljak, ha úgy érzem, egyre jobban elku_rvulok?

21 éves, borsodi lány vagyok. Szüleimmel élek, suliba járok, suli mellett két helyen melózom és mostanság egyre inkább kur_vulok... ami bánt, mert régen nem ilyen voltam, csak a sok csalódás és fájdalom miatt ebbe menekülök. 18 évesen beleszerettem egy fiúba, aki nem szeretett viszont, de belement egy barátság extrákkal kapcsolatba. Ekkor kezdődött minden. Azóta a 3 év alatt 10 pasival voltam, az utóbbi időben drasztikus mértékűvé nőtte ki magát a gyakoriság... Csak idén ott volt D, akit egy klubban ismertem meg. Csókolóztunk, majd másnap jött T, akit akkor már egy hónapja ismertem és az első talink volt. Egy hétre rá felkeresett D, hogy nem-e randizunk, mondtam, hogy oké. Elmentünk, lefeküdtem vele. Másnap jött T, vele is lefeküdtem. Majd mindkettejükkel megszakadt a kapcsolatom... egyikük talált egy másik nőt magának, T meg nem áll készen egy komoly kapcsolatra. Állítása szerint. Na mindegy... utána jött G, vele csak randiztunk, de mivel tőle komoly kapcsolatot akartam, ezért nem mentem bele, hogy ott aludjak nála. Hogy nem sikerült megfektetnie, nem is keresett utána. A munkahelyemen újból összefutottam exemmel, aki azóta családos ember és hát nem vagyok büszke rá, de mindketten megkívántuk a másikat. A biztonsági szolgálat autójában - merthogy bizti őr - orálisan kielégítettem... azt mondta, majd találkozunk, de nem lett belőle semmi. A párja rövid pórázon tartja, ráadásul tudja is, hogy ki vagyok és féltékeny rám. De én meg nem tudtam ellenállni N-nek, ő az egyetlen, akire tényleg férfiként tekintettem, akinek gyerekeket is akartam szülni és aki azért hagyott ott, mert neki nem lehet, a párjának pedig van kettő. 37 évesen vészesen csengett a biológiai órája. Összevesztünk, a drámánkat az egész reci hallotta, majd tiltottam őt is és a párját is mindenhonnan. Nekem nem kellett az a feszültség, amit a vele való kapcsolatom okozott, mert deprimált... nyomott lettem tőle, hiába nem voltunk már olyanok, mint régen. A testiség ellenére sem. Most pénteken egy sörözőbe mentem barátnőmmel, ahol ott voltak ismerőseink és bemutattak Á-nak. Helyes volt, istenemre mondom, annyira helyes és annyira akart és én is őt... olyan jól elvoltunk, csocsóztunk, énekeltünk, hülyéskedtünk... szexeltünk. Azóta pedig hiába kérdezem, hogy mikor talizunk, mindig talál valami kifogást. Bosszúból pedig ráírtam G-re és megbeszéltük, hogy ma talizunk.

Én régen nem ilyen voltam!

Bulizni sem jártam el! Inni sem ittam! Mostanság pedig a bulizásra is rákaptam...inni mértékkel iszok.

Nem akarok szeretetkur_va lenni, ahogy Csernus doki fogalmaz. Nem akarom azért széttenni a lábam, hogy utána megsimogassák a buksimat... nem akarok pillanatnyi öröm okozója lenni. Tudok szeretni, de a szeretem nem kell senkinek. Exem is inkább azt a másik nőt választotta, mert neki van gyereke...:( Á-ról pedig tudom, hogy soha nem lehet az enyém, mert túl jó pasi és emiatt annyira, de annyira kell...Szükségem van a szeretetre, amit nem kapok meg: 21 évesen se macskám, se kutyám, kimerülésig hajtom magam, 7 napból 6-t dolgozok suli mellett. Amikor ezt 3 hónapig csináltam folyamatosan, a 3. hónapban egyik nap hazaértem és sírógörcs jött rám... nagyon magányos vagyok, nagyon fáradt és nagyon szeretném, ha szeretnének, de senki nem akarja, hogy jobban megismerjen.

Mit tehetnék? Nem akarok ennyire el_kurvulni :(

21/L