Mit csináljak ilyen helyzetbe? :s
az a problémám hogy elpirulok ha rám néznek és én észreveszem hogy néznek, ilyenkor menekülési kényszer tör rám és rosszul leszek, nem merek tömegbe menni, pl. iskolába órán, áruházakba kasszánál, orvosi váróterembe, buszon jön ki rajtam ez a probléma, általában velem kb. egyidős korúaknál és inkább lányok társaságába 22/F
nem merek elmenni orvoshoz se, pl. pszichológushoz mer félek hogy beszélgetés közbe is elöjön ez a hülyeség:s
mit tegyek?:(
Igen ez a szociofóbia. Szerintem is menj el nyugodtan pszichológushoz, sokkal rosszabb eseteket is látott már biztosan, és különben sem tudhatod, hogy reagálsz, amíg el nem mész.:)
Amúgy persze, hogy néznek, de nem feltétlenül rossz szándékkal... Én a szép vagy jól öltözött, stílusos, vagy éppen nevetséges vagy kirívóan szánalmas embereket is megnézem, ilyen az ember, gondolkozik nézelődik, tudattalanul is keresi az érintkezési felületet.
A nekem bejövő fiúk pillantását én sem tudom viszonozni. De régen senkiét sem tudtam, mert hasonló érzéseim voltak, mint neked. Amúgy ha nem is mész pszichológushoz, próbáld meg tudatosan kontrollálni magad, az érzéseid, és a tevékenységet. Én egyszer elhatároztam, hogy igenis, ha valaki néz, akkor visszanézek, és sokkal jobban érzem magam. Így születnek a spontán mosolyok, vagy épp a vicces szituk, amikor pl tényleg olyan ellenségesen néznek, én meg a magasba húzom a szemöldököm, és megrázom a fejem "hogy na most meg mi van?". Így legalább lerázom a pillantást, ha zavar.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!