Hogyan legyek okosabb és figyelmesebb ember?

Ma több rossz hír is lesújtott az iskolában. Egyet írnék le közülük, ami elszakította a húrt.

Egy szaktantárgyból 3-as ellenőrzőt írtam. Egy hibám lett. Ez eddig nem is gond, én elfogadom, hibáztam, majd legközelebb jobban figyelek. A baj ott kezdődik, hogy az osztálytársam ugyanolyan kitűnő tanuló, mint én, neki is ugyanaz a hibája lett, de neki elnézte, és 5-öst kapott. Ebből talán már látszik, hogy pofára megy a jegy. A másik, hogy az a bizonyos osztálytársam ugyanúgy jár versenyekre, mint én, azzal a különbséggel, hogy én körülbelül 3x annyi versenyre készülök, mint ő. Én ugyanis nem csak a szakmai versenyeket vállaltam be. Ez is rendben van, pofára le lettem osztályozva, mert nem csak annak az egy tanárnak nyalom a seggét, aki a tantárgyat tanítja, hanem azokat a tanárokat is felkértem, hogy segítsen a versenyekben, akik jobban tudnának segíteni.

Egy másik baklövésem, hogy lesúgtam a mögöttem ülő osztálytársaimnak a megoldásokat, amikor kész lettem. Persze ők simán fullos ellenőrzőt írtak, de talán még 2-est sem érdemelnek meg. Most pedig, mintha ők lennének az ászok, ők tudnak én nem (na persze).

Kérdem én, mit tegyek, hogy ilyesmi ne forduljon elő? Nyilvánvaló figyelmetlenség, de akkor is, 1 hiba. Az eredmény azzal a hibával is jól lett kiszámolva, de a pofára osztályozás mégis szimpatikusabb. A másik osztálytársamnak ugyanarra a hibára miért adott plusz pontokat? Miért nézte el neki?

Akik szúrják a szemem, azok persze 6x lustábbak, mint én. Körülbelül 3 órát szántam az ellenőrzőre, hogy összegyűjtsem az információkat. Ők 2 percet szántak arra, hogy azt a papírt átnézzék, amiben összegeztem a lényeget. Ők sokkal okosabbak, mint én, ezt el is fogadom. De a tanár miért kedveli őket jobban, mint engem? A lusta okos tanuló többet kapott az élettől, ezért többet is arat. A szorgalmas buta tanuló (mint én), pedig még a pénztől is fél, hogy holnap lesz-e az asztalon valami. Az nem elfogadható, hogy több időt igénylek, mint mások?

Igazából nem fontos válaszolni, csak ki akartam írni magamból. És tudom, ilyen az élet, sajnos.