Miért érzem furcsán magam már vagy egy hete?

Egész ősziszünetben itthon voltam, olvastam, sorozatokat néztem, és beszélgettem a családommal. Aztán hétfőn újra iskola volt és semmi kedvem se volt menni. De nem az a "eww nem akarok tanulni" fajta, hanem a "nincs kedvem ébren lenni és szocializálódni" fajta. Régebben, tavaly, vagy akár az egész szünet előtti időszakban be nem állt a szám, mindenkivel beszélgettem, és mindenből poént csináltam. Most valahogy nincs kedvem hozzá. Mindenki, akivel naponta beszélek megkérdezte, hogy van-e valami bajom, mert furcsán viselkedek. És őszinte leszek, nem tudom, hogy van-e. Úgy érzem nincsen.

Nem mondanám, hogy szomorú vagyok, de azt sem, hogy boldog. Olyan mintha langyos vízben lennék folyamatosan. Semmihez sincs kedvem amihez el kéne mennem itthonról. Előzőleg mindig volt. Bármi ötlet mitől érzem így magam?

Azt kifelejtettem, hogy nagyon gyakran sírok mostanában. Ma egyszer sírtam csak, de többször bekönnyeztem. Ezt se értem miért van.