Miért érzek így? Ez is a kamaszkorhoz tartozik?

velem is ez van. Bár én sem utálom az állatokat, de egyszerűen nem szeretem őket. Az meg már nagyon közhelyes (legalábbis számomra), hogy mindenki azt mondja hogy szereti őket. Régebben én is azt mondtam, hogy szeretem őket, de elgondolkoztam, és nem is van így. Persze nem kínoznék állatot, erre nem is volt még példa, és soha nem is lesz.

Velem fordítva van. Kiskoromban szadiztam a kiscsibéket (folytogatástól kezdve minden volt), most meg már akár az ágyamba is bevinném :D

Nem tartozik ahhoz. Én is kamasz vagyok/voltam, és imádom az állatokat, sőt még jobban mint eddig, mert ők nem unalmasak, és nincsenek csúnya emberi tulajdonságaik. Veled van a baj, sajnos sok ember felnőtt korára már csak úgy gondol rájuk "hogy azok csak állatok", meg alsóbbrendűek, főleg ha gyerekük is van akkor aztán nagyon le tudják nézni őket... :( Ennek egy része tudatlasnág, másik része meg szemétség...

Nem azt mondtam hogy te vagy szemát mert te nem ártasz nekik, bár nem tudhatod előre... Amúgy meg sosem tudtam miért kell mindent egy sablonhoz hasonlítani... A macska nem olyan hűséges mint egy kutya, a kanári nem szeret úgy mint egy ember. De könyörgöm! Miért kéne? Ők nem ember és kuta, hanem macska és kanári! Szerintem fajukra jellemző tulajdonságaikat tökéletesen megtestesítik. Nem azt kell elvárni amik nem ők. A kanáriban olyan van amit egy ember vagy kutya nem tud és fordítva is. Kinek ez jön be kinek meg az... Az hogy nem viselkedsz úgy mint egy emberrel az dicsérnivaló, mert az jó az állatnak, de attól még lehet őket nagyon szeretni.

Nem tartozik a kamaszkorhoz, de nem is baj. A baj az lenne, ha kifejezetten utálnád őket, leszólnál másokat az állatszeretetükért. Nem kell kifejezetten imádni őket, ha tartod tiszteletben a mások érzéseit, akkor nincs semmi baj.