Hogy lehetnék jobb, szebb és hogy szerettessem meg magam az emberekkel? Változtatni akarok magamon!
Azt mondják, hogy szép vagyok, de szerintem nem is annyira, mint ahogy mások mondják. Lenne mit fogynom, azon dolgozom, de mit másíthatok még a kinézetemen? Mondjuk nem vagyok kovér egyáltalán, csak egy kis felesleg van rajtam.
Mindig mindenkinek segítek amiben csak tudok, még az utolsót is odaadnám a barátaimnak. Igaz néha megsortodok, de képtelen vagyok haragudni akárkire is, és ez szó szerint értetodo! Nem szoktam a problémákon csámcsogni, inkább továbblépek és elfelejtem. Tényleg nagyon jó ember vagyok, azt mondom inkább más legyen boldog mint én, így inkább másoknak szerzek oromot akárhogyan is.
Mikor emberekkel vagyok jól érzik magukat a társaságomban, mindig fel tudom oket vidítani és abban a percben érzem, hogy fontos vagyok. Tudok bulizni is és akkor nincs lehetetlen számomra, lehet ezért érzi magát mindenki olyan jól velem... Viszont van egy gond, ha egyedul vagyok azonnal rám tor a depresszió, minden apróságon kiakadok és sírok. Szinte minden nap ki szoktam akadni. Leginkább azon, hogy nem szeretnek engem az emberek, csak akkor mikor jó kedvem van és bulizunk. Talán senki sincs aki felhív, hogy megkérdezze mi van velem, nem érzem, hogy szeretnének. Egyre feleslegesebbnek érzem magam, azt érzem, hogy senkinek sem hiányoznék és nincsenek is barátaim. Mikor átnézem a telefonkonyvem sokszor nincs akit felhívjak, de van ott pár ember akiket nagyon szeretek, de nem merem oket megcsorgetni.. Nem merem, mert fontosak nekem és tudom, hogy én nem vagyok az nekik, ezért nem akarom magamnak azt a csalódást, hogy nem veszik fel a telefont vagy nem írnak vissza.
Én tényleg mindent megteszek annak érdekében, hogy szeressenek, de valahogy mégis mindig feleslegesnek érzem magam, mindig elhagynak az emberek, én már ezt nem birom!!! Állandóan azt kell látnom, hogy más embernek mennyi barátja van stb., én meg nem tartozom sehova!! Még az osztálytársaimhoz sem, egyszeruen nem tartozom sehova, nem tudom miért!!
Kérlek segítesetek, hogyan tudnám megtartani a barátaimat és mit csináljak még, hogy szeressenek az emberek ne csak kihasználjanak?
Mintha attól lennének boldogok, hogy engem bántanak és becsapnak..:(
Nem akarok már tobbet panaszkodni, boldog ember akarok lenni, de úgy nem lehetek ha senki nem szeret! Állandóan azzal kell szembesulnom, hogy kihasználtak meg hazudtak nekem.. Hogyan hozzam elo magamból újra a jó érzéseket és mit tegyek, hogy visszatérjenek a barátaim, akiket nagyon szeretek?
válasza:van egy barátnőm, aki azt mondta magáról, hogy nagy az orra. nos, amíg nem mondta, addig nem is vettem észre. egyszerűen azért szeretem a barátnőmet, mert nagyon jó vele beszélgetni, nagyon jószívű, és én is szívesen vagyok vele jószívű. egy másik ismerősöm meg is operáltatta az orrát, attól kezdve teljesen átlagos ábrázata lett. magyarul csúnyább lett. ez az igazság.
belőled csak ez az egy van. ne akarj más lenni, hanem te, és kész. hiszen még mondják is, hogy szép vagy.
ne soványabb akarj lenni, hanem jobb tartású. ami nem is lesz nehéz, hiszen amint írtad, dolgozol rajta.
az is széppé tesz téged, hogy képes vagy tovább lépni, és hogy számíthatnak rád.
az tényleg nem szívderítő, hogy nem keresnek. de ha te se mered őket felhívni, akkor miből gondolod, hogy nem örülnének a hívásodnak? egyébként engem se nagyon hívogatnak, sajnos a mai világ ezt termelte ki. mindenki magára kíváncsi. erre nem tudok mit mondani.
hidd el, azok, akikről azt véled látni, hogy vannak barátaik, nagy eséllyel ők is magányosak valójában. ők is kifelé mutatnak valamit, talán el is hiszik, de mélyen belül lehet, hogy ők még üresebbek is, mint te, mert ők nem filozofálgatnak (jó értelemben), mint te.
valóban vigyázz magadra, mert sokán tényleg csak kihasználni akarnak, hallgass az ösztöneidre, akiben nem tudsz megbízni, látszólag megmagyarázhatatlanul, akkor arra ne is bízd a titkaidat, a magánéletedet.
én azóta vagyok boldogabb, amióta tojok a világra. fogalmam sincs, miért van ez, tojok arra, hogy lepontoznak, tojok arra, hogy mit gondolnak az emberek rólam, vagy mit pletykálnak, mert ők még hamarabb is elfelejtik, miket szövegeltek össze-vissza, mint én. egyszerűen ítélkezés nélkül csendben figyelek. sokszor még tanulok is másoktól anélkül, hogy ők észrevennék. szép lassan megtanultam, hogy lehet felismerni, hogy alakoskodnak, milyen járásuk, gesztikulációjuk, sőt, milyen arc-ráncaik vannak. egyre jobbak az intuícióim, egyre jobban hallgatok az ösztöneimre, amelyek ráadásul egyre jobbak is. ha kacifántos feladatokra találok az interneten, megoldom őket, mert arra sarkallnak, hogy a lényeget a betűlevesben megtaláljam.
komolyan mondom, tanulj meg tojni a világra, viseld a ruháidat, a kis hájadat, ha van, viseld magadat, egyszerűen magadat, és kész.
Koszi a választ! Valóban igazad van, mikor tojok a világra valóban akkor vagyok boldog :)
De nagyon orulnék, ha mégis lenne kire számítanom, vagy szeretnének a barátaim... De mostantól semmi nem fog érdekelni, élvezni fogom az életet és úgy cselekedni, ahogy nekem jó, amúgy is mindig szabad voltam!
Nyáron depressziós voltam, aztán nyár végén saját elhatározással másztam ki belole, megismerkedtem egy csomó emberrel stb. Nem tudom, hogy zuhanhatok vissza, nem is fogok! Inkább osszeszedem magam és tojok mindenre..:)
válasza:Kár, akkor valszeg messsze tőlem :\
Mit vársz egy baráttól? Próbáltad már azt adni valakinek, amire te is vágysz?
válasza:Értem.
Sajnos nem tudom, mi lehet a hiba.
Én is hasonlóképp vagyok. Próbálok mindig vidám, vicces lenni, próbálok segíteni ott, ahol tudok...
Egyre inkább azt gondolom, jónak lenni nem kifizetődő, sőt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!