Szeretnék teljesen ateista lenni? (föleg éjszaka! )

Először is egy ateista csak istenek létezésében nem hisz. Ettől még hihet bármilyen más természetfelettiben(bár ez ritka az ateisták körében). Szóval egy ateista is félhet értelmetlen dolgoktól.

Ami a problémádat illeti, kisebb koromban én is, ha talán kisebb mértékben is, féltem éjszaka. Én úgy lettem úrrá ezen, hogy egész egyszerűen szembenéztem a félelemmel. Hallottam valami furcsát? Nem bedugtam a fülem, hanem elkezdtem hallgatózni. Nem magamra húztam a lepedőt, hanem elkezdtem körbenézni a szobában. Járd körbe a lakást éjszaka. Fedezd fel az éjszakai világot. Csak annyi a különbség, hogy a nap a föld másik felét világítja meg. Az éjszakai telihold nagyon szép.

Nem, nem, nem, nem, nem és nem! Bocsi, hogy így válaszolok, de ha kitörlöd magadból azt az énedet, ami rémképeket állít eléd, magadat tagadod meg! Az embernek két oldala van (hú, de nagy közhely!), de így van. Muszáj élnie annak a felednek is, mert az is te vagy, veled született. A félelem elől pedig nem szabad menekülni, az a legrosszabb, szembe kell szállni vele. Esténként az én vad képzelőerőm is azzal bánt engem, hogy két csontváz fekszik mellettem, menekülni akartam előlük. Aztán meg nem érdekelt, mert a képzelet nem fordul valósággá. Sajnos a félelmeimet még nem tudtam legyőzni, de tudom, hogy ez a helyes út, csak még nem vagyok elég erős. És a hitet (akármiben is hiszel: kelta vallást vetted fel, buddhista vagy, keresztény...) nem szabad eldobni, mert azokból lesznek a lelki szörnyetegek, akik eldobják a transzcendens létsíkot, és 'joggal' gondolják, hogy ők az istenek, mikor ők is esendőek és meghalnak=>nem istenek. Ha észreveszed, vannak ésszel meg nem magyarázható dolgok, a tudósok sok mindenre keresik a választ. De gondolom benned is megszületett már rég a gondolat, hogy nem csupán egy halom sejt vagy, hanem annál több. És ezt a 'több'-et ki/mi adja? Valami transzcendens dolog.

És a vallás nem feltétlenül félelmet ad. Ok, a kereszténység eléggé szigorú volt, mert azokat is a pokolra küldték, akik kicsit falánkak, vagy torkosak voltak, de még azokat is, akik nem gyermeknemzés miatt szexeltek. A középkori egyház pénz miatt meg hatalom miatt igen ronda dolgokat csinált, és a hiszékeny népet hülyeségekkel etették, amik a Bibliában nincsenek benne (lettek is problémák: Husz János, Wyclif, Luther...). De MINDEN VALLÁS AZT HIRDETI, HOGY SZERESS ÉS NE FÉLJ, mert sok dolog van a világon, ami nem tőled függ és veled kapcsolatos. Szóval ne legyél ateista, mert akkor a lelked egy nagyon fontos, örökké gyermek része, ami a boldogság egy forrása, tönkremegy (mert nincs hited).

Visszatérve az éjszakai rémképekhez és a személyiséghez: sokszor az a tulajdonságod jellemez leginkább (attól vagy te, az a lényeged), amit a legjobban utálsz magadban, mert szociális lény vagy, és ha valami nem olyan benned, mint a többi társadban (az a dolog, amitől egyedi vagy és nincsen más belőled), azt próbálod kioltani, ez pedig nem más, mint a legnagyobb bűn: önmagad megtagadása, öngyilkosság lelki szinten

Ez egy kissé kusza kérdés. Először is az irracionális félelem nem egyenlő a vallással. Nem is értem miért hoztad összefüggésbe a kettőt. Én kiskoromban egy ilyen UFO szerű lila-kék marionett bábútól féltem és hidd el, azt nem kelták készítették :D És azoknak a bizonyos láthatatlan által elkövetett horror jeleneteknek mi a fene közük van bármilyen valláshoz is? (javíts ki, ha teszem azt kelta mitológiából vetted).

Akárhogy is, az irracionális félelem, illetve az emberi képzelő erő szerintem konkrétan MINDEN ember életében így vagy úgy jelen vannak. Ezek sokkal ősibb és ösztönösebb dolgok mint a vallások. Igen voltak (vannak?) vallások amik ezt úgymond kihasználták, de ez nem jelenti azt, hogyha félsz a sötétben, akkor a vallást kell okolnod (sőt ez így egy eléggé random reakció sztem).

A másik meg az, hogy ha félsz egyedül a sötétben, az nem jelenti azt, hogy hiszékeny vagy. Csak félsz, ilyen egyszerű. Ha én most elkezdenék valami olyasmit írni, hogy "láthatatlan gyilkosok márpedig léteznek, ők irtották ki a keltákat a rómaiak megbízásából", elhinnéd? Na ugye! A félelem önmagában nem egy racionális, logikus dolog. Ösztönös. Félünk az ismeretlentől, a haláltól, a sötéttől, ez van. Meg kell tanulni együtt élni vele. Rá legyinteni. Egy ateista ugyanúgy parázhat a sötétben, mint egy vallásos személy ez nem hit, vagy elhatározás kérdése.

"Azt tudom, h a vallás, és minden természetfeletti tényezö emberi kreálmány, h a buta népet sakkban lehessen tartani"

Ez pedig szerintem azért nem teljesen igaz. Még egyszer mondom, az ismeretlentől való félelem az egyik legalapvetőbb ösztön az emberben, ezt biztos, hogy nem a vallások hozták létre (az más kérdés, ha kihasználták).

Ami pedig a vallásokat illeti... igen a legtöbblyük (főleg a sikeresebbek) egy idő után eléggé át ment ilyen hatalom hajhászatba, például amit a katolikusok csináltak a középkorban az undorító. De szerintem ez többnyire nem a vallás hibája, hanem az embereké. A vallás (és így a keresztény vallás is), nem erről kéne, hogy szólnia. Nagyon sok a felszínes vallásos, akik csak azért hisznek, mert ezt nevelték beléjük, ettől ők még simán lehetnek buta/agresszív/hatalom ittas emberek. De a vallás ennél mélyebb is lehet. Tanítások, szimbolikus történetek, példamesék stb. A dédapám volt református lelkész, mostanában kezembe akadt egy két műve és azt kell, hogy mondjam, kifejezetten érdekes, elgondolkodtató kérdéseket taglal. Mondom ezt úgy, hogy nem tartom magam vallásosnak. Mondjuk az is igaz, hogy az ilyen jófej ember az élet minden területén ritka. Na minden jót!