Melyiket választanátok? Betegnek lenni de mégis boldog. Vagy egészséges de boldogtalan?

Igen Santorini, súlyos mozgásszervi betegséggel (születésétől kezdve) együtt élő barátom többségében elégedett volt az életével és boldog. Gyereke is született, de aztán jött egy egészen más betegség, ami miatt hirtelen meghalt.

Gyerekkorától fogva tudta, hogy a betegségén nem tud változtatni, súlyosan korlátozva van, és nem tehet meg mindent, amit más igen.. Mégis mindig kedves és jókedvű volt. Nem irigykedett másra, ismerte a lehetőségeit és elfogadta. Sohasem unatkozott, és egy csomó elfoglaltsága volt. Aki ismerte, mindenki szerette.

Munkája is volt, sőt! Egy percig sem volt munkanélküli!

Ugyan a szüleivel nem volt a legtökéletesebb a kapcsolata, mert elég rigolyás szülei voltak, de ez sem okozott számára ellehetetlenülést. Aztán lett saját családja is, gyereke is. Sajnos nem sokáig élvezhette társaságukat, hiszen hamar meghalt ezután, de legalább halálakor boldog volt és elégedett.

A gyereke nem fog emlékezni rá mire felnő, mert még kicsi, de majd mi mesélünk róla. És előbb fog eszünkbe jutni azt elmesélni, hogy milyen kedves, segítőkész és vicces volt, és mennyit nevettünk együtt, mint azt hogy szegénykét nem tudtuk magunkkal vinni a Rax Alpokba, csak például ide a közeli dombokra meg máshova, ahol jól kiépített út van...

Mert azért elég sokfele járt ő is, sokszor velem is, olyankor nem szaladtam, hanem neki segítettem. Más volt, de jó volt. Nem irigyelte, hogy én máshova is szoktam menni, azt se, hogy biciklizni is tudok. Ő tudott egy csomó minden mást, amit meg én nem.

Ez is inkább személyiségfüggő dolog.

Betegen is lehet valaki boldog. Hát igen, a legrosszabb aki boldogtalan és beteg is egyben. A súlyos mozgásszervi betegek közül is sokan nem olyanok, mint az én barátom volt. Sokan undokok, befelé fordultak, irigyek másokra és nem veszik észre a lehetőségeiket, amivel foglalkozhatnának, és így az emberek sem fogják szeretni őket... Aztán legegyszerűbb nekik mindent a betegségre fogni...

Hát hiába, ezek szerint van akinek az a boldogság, hogy hegyet mászhasson és motorozzon, másnak meg az, hogy szeressék és szerethessen.

Igen aki bele van ragadva a boldogtalanságba és nem tud vagy nem is akar változtatni rajta az egészségesen is szenved. Nekem meg annyira kicsi a fájdalomtűrésem, hogy egy fogfájástól is elmegy az összes életkedvem.

Egy adott betegség vagy baleset is mindenkit más mértékben visel meg. Egy sportoló számára egy csonttörés is rettenetes csapás ami ketté törheti a karrierjét míg egy otthonülő kreatív hobbijú egyén vígan elrajzolgat a gipszére.