Nekem miért nem lehetnek barátaim? Mit kellene csinálnom, hogy ezt megváltoztassam?

Jól kijovok az emberekkel, konnyen ismerkedek, jókat szoktunk bulizni, stb., de egyszeruen megtartani nem tudom oket... Mintha megúnnának, vagy elfelejtenének, vagy nem érdekelném oket. Senkinek nem vagyok fontos, alig hív fel valaki, pedig mikor új emberekkel vagyok nagyon jól megértjuk egymást, mintha már ezer éve barátok lennénk, de utána minden csak úgy ellaposodik és megszunik.. Ne mondjátok, hogy nekem is kellene hívnom/keresnem oket, mert néha megteszem, de egyszeruen nem tudom megtartani a barátaimat, akármit is csinálok és ez miatt enyhe depresszióm van.. Sokszor rámjon az úgynevezett 5 perces, mikor elhagy minden erom és úgy érzem legjobb lenne meghalni, de én még élni akarok, mert imádom az életet!! Nem tudom hol lehet a hiba, miért hagy el mindenki? És ha elhagynak akkor miért mondják, hogy jó barátjuk vagyok nekik, meg hogy mennyire akarják, hogy jó legyen az életem.. Ezt sosem értettem!! Megint egy mélyponton vagyok, úgy érzem kihasználnak, és nem érdeklek senkit sem, hogy felesleges vagyok és mindenkinek csak egy kolonc vagyok a nyakán..

Sokszor érzem úgy, hogy végre kimásztam a godorbol és vannak barátaim, de utána sajnos szembesulnom kell az igazsággal..

A multkor is pl. megismertem pár embert, nagyon jóban voltunk, egyutt mentunk bulizni, stb. Aztán már mostanában alig hívnak, mintha elfelejtettek volna..

Még egy:

Az osztálytársaimmal moziban voltunk a multkor, jól szórakoztunk, vettem nekik chipset meg minden, aztán a multkor hallottam, hogy már sugdolództak, hogy moziba akarnak menni megint, de engem sehogy nem hívtak volna..

Mintha mindenki titkolózna elottem, csak nem tudom miért, én senkinek nem ártottam, sot megpróbálok mindenkinek segíteni és mindenkit megnevettetni.. Mégsem tartozom sehova, mit tegyek?