Miért érzek állandóan bűntudatot?
Folyton bűntudatom van, és sokszor annyira rám jön, hogy elmegy minden kedvem, motivációm attól, hogy bármit is tegyek, és mintha fizikailag is lefáradnék ilyenkor.
Mintha minden, amit csinálok rossz lenne, vagy hibás, és túl kevés.
Sőt, sokszor érzem azt, hogy egyszerűen nincs jogom élni, mert nem érdemlem meg...
Mi ez, mit tehetek ellene?
20/F
Szerintem nincs konkrét oka, bár az egyik ok lehet az, hogy egy veleszületett betegséggel születtem, csúnya és beszédhibás vagyok, önbizalmam sosem volt, és önelfogadási problémákkal is küzdök.
Egyébként sokan mondták már, hogy jó, hogy nem vagyok felvágós, pedig lenne rá okom, és hogy büszke lehetek magamra. De szerintem ezt csak vigaszképp mondják.
Mert ezt nevelték beléd.
Az ember társas lény. Alapvető szükséglete az, hogy tartozzon valamilyen csoporthoz. Az odatartozás "ára", hogy osztoznunk kell a közös hiedelmekben, célokban, akkor is, ha azokkal nem tudunk azonosulni. (Mondjuk olyan családban növünk fel, ahol utálják a zsidókat. Ekkor nekünk is ezt kell tennünk, de legalábbis meg kell játszanunk magunkat. Különben kiszorulunk a család perifériájára, vagy akár ki is taszíthatnak minket.)
Mivel nagyon sokfelé akarunk megfelelni, sok esetben kerülhetünk olyan konfliktusba, ahol egyszerűen a követelmények ellent mondanak egymásnak. Ilyenkor bűnösnek érezzük magunkat, mert nem tudjuk feloldani az ellentmondást. Ez mindenkire igaz többé-kevésbé, pl. rám is.
Ellenszere a dolog tudatos szintre felhozása, a vele való szembesülés, a helyzet elfogadása, erős, autonóm személyiség építése. Mihelyt elfogadjuk, hogy a "bűn" nem egy abszolút valami (mint ahogy az egyház hirdeti), hanem relatív, és az adott csoport ideológiai támaszaitól függ, a csoportok átjárhatók lesznek számunkra, nem kell már, hogy egynek a rabjai legyünk. Cserében el kell viselnünk azt is, hogy mindegyik csoport szemében bűnösök leszünk, csak más-más okból. Aki ezt elfogadja, annak a szabadságfoka hirtelen nagyon megnőhet.
Köszönöm eme értékes válaszokat!
Kedves második válaszoló!
Teljesen igazad van abban, hogy valamennyire azonosulnunk kell a környezetünkkel, és engednünk kell a hatásainak.
Épp ezért nem is igazán vannak barátiam, ugyanis én erre mindig is képtelen voltam. Bármiről is van szó, sosem tudok teljesen azonosulni a barátaimmal/családommal, ha pedig baráti/haveri társaságban mást mondok, mint ami a valódi véleményem, akkor hiteltelennek érzem magam.
Nagyon gyakran eltér a véleményem a csoport véleményétől, és ennek hangot is adok. Ami a szívemen, az a számon, és sajnos ebből is adódtak már konfliktusok.
Erős, független személyiség kialakítása pedig egyáltalán nem könnyű dolog :(
Szia!
Sajnos tudom miről beszélsz a bűntudatot illetően... Én pedig nem kívánt gyerekként születtem... Tudom, hogy sokan vannak még így rajtam kívül, de nekem spec. ez okoz néha bűntudatot. Nem szeretnék bele menni a történetembe, a lényeg, hogy adódnak olyan pillanatok, amikor én is rosszul érzem magam. Pedig nem a gólya hozott...
Az a baj, hogy a bűntudat nagyon gyakran tud önértékelési problémákat okozni. Sajnos ez a Te esetedben még fokozódik gondolom a beszédhibáddal. Csak azt tudom tanácsolni,hogy gondolj arra, hogy más sem tökéletes, sőt, aki a legvagányabbnak adja el magát, lehet,hogy épp az a leggyengébb. A látszólag gyengébbet (ebben az esetben Téged) könnyű elnyomni. Ne engedd!!! Állj ki az igazadért. Könnyen mondom innen, tudom, de senkivel sem vagy kevesebb, mint azok, akik miatt frusztrálva érzed magad.
Nyugi! :)
21/l
Köszi, hajnali egykor netező lány :)
A legvagányabbakat úgy általában nem tartom sokra én sem, bár valamiért félek tőlük (sok embertől félek).
Szerencsére ritkán akadok össze ilyan vagányokkal, az ismeretségi köröm normális emberekből áll. Én szinten mindenben elmaradok tőlük is...
Nagyon sok ember erősíti úgy az egoját, hogy a környezetében lévő gyengébbet lenyomja, ahhoz méri magát, így jut sikerélményhez. Ez nem sokat ér, de ideig-óráig megteszi a számukra. Aztán új játszmába kezdenek...
Neked nem érdemes az ilyen emberek társaságát keresni, hacsak nem vagy kifejezetten mazochista. (~szereted, ha bántanak.) Ellenben, ha olyan társaságot találsz, ahol fejlett személyiségek vannak, akiknek megvan a saját önértékelésük, önbecsülésük és nem másokhoz akarják magukat hasonlítani minden percben, ott el tudnak fogadni téged is olyannak, amilyen vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!