Mi volt életed legborzalmasabb álma? és a legjobb?

A legjobb az volt, amikor még 11-12 éves lehettem, hogy álmomban találkoztam a The Rasmus énekesével, Laurival (tökre belé voltam zúgva), de már nem is tudom, mit csináltunk. Azt tudom, hogy szerelmesek voltunk egymásba, de nagyon :D Utólag visszagondolva röhögőgörcs :D

Legrosszabb nem is tudom már, melyik lehetett, mert vizsgaidőszak alatt mindig rémálmok gyötörnek, mindenkit megölnek, vér mindenhol :(

De tegnap este pl azt álmodtam, hogy diktatúra volt Magyarországon, el kellett bújnunk a családommal, mindenkit halomra gyilkoltak a katonák ok nélkül, és mi egy lebombázott ház megmaradt falai közt éltünk 2 napig, étlen, szomjan, de megtaláltak minket, és semmit nem tettünk, mégis engem falhoz állítottak, láttam, ahogy szétlövik a családomat és egy barátomat úgy, hogy szinte semmi sem maradt belőlük, engem meg faggattak valamiről, és ha nem tudtam a választ, mindig kaptam egy golyót. Aztán meghaltam. Aztán valaki más voltam az álmomban, egy másik ember, és menekültem, rejtegettem páromat a katonák elől, mert keresték, de hiába, mert megint lemészárolták a családunkat, büntetlenül.

Az ilyen álmok nálam hétköznapiak, még vizsgaidőszakon kívül is gyakran álmodok ilyesmit. Sorolhatnám a rémálmokat, ez csak egy példa volt.

Neked mi volt a legjobb és a legrosszabb álmod?

20/L

legrosszabb: meghalt anyám apám, bátyám és végig néztem a temetésüket, amin nyitott volt a koporsó.

legjobb: szeretkeztem a kedvenc énekesemmel/színészemmel. Nagyon jó volt. :D

Viszonylag ritkán álmodok, de akkor is rémálmaim vannak szinte mindig. Néha elég elvontak és gyomorforgatóak. (Ez figyelmeztetésnek is felfogható: aki az ilyet nem bírja, ne olvasson tovább! Én szóltam...)

Rémálom: Egy gigászi gyárépület belsejében voltam. Futószalagok futottak rajta keresztül-kasul több emelet mélységben. Lassan közeledett a kép (én nem magam nem voltam az álom része, ahogy szinte sohasem) és látni lehetett mit visz százával, ezrével. Csecsemőket. (Na, innen ne olvassanak tovább az érzékenyebbek!) Egy részüket továbbvitte a futószalag, hogy hova, azt nem láttam, vagy legalábbis nem emlékszem rá. A többit óriási, álló hengerekbe vitte a szalag. Lassan közelített a kép (valami halk gépzaj volt az álmomban, más hang - pl. csecsemősírás, stb. - nem), majd átfordult a peremen és "beleláttam" a hengerekbe. Forró gőz lövellt be valami gépezet a felső részébe, alul pedig forrásban levő víz volt. Az egyik csecsemő zuhanását követte az álmom. Amikor leért a henger aljára, felriadtam...

Régen volt ez az álom, de mindmáig tisztán emlékszem rá. Voltak még ilyen elvontságok, nem is egy, de talán ez volt a legborzongatóbb.

Kellemes álmokra nem igazán emlékszek, ha egyáltalán voltak valaha. Egy hasznos példány volt mondjuk: egy számítógépes játék egyik pályáján elakadtam, de hetekre: nem tudtam mit kell csinálni. Aztán egy éjjel megálmodtam a megoldást, de lépésről-lépésre levezetve.

De általában inkább rémálmaim szoktak lenni. Mondjuk ezek is "hasznosak": az ilyen álmok a fő ihletői az fantasy/horror/sci-fi novelláimnak. (Bár a fenti példány valamiért nem használtam még fel. Igaz, ami késik, az nem múlik...)