Létezik önmegvalósítás pénz nélkül?

Ezen gondolkoztam mostanság.

Némi előzmény az egészhez. Nos sosem vetett fel igazán minket a pénz, nem azt mondom hogy mély szegénységben élünk, de egy panelban lakunk és 20 év alatt amióta megszülettem annyit nem tudtunk elérni hogy egy kis fogyasztású városi autót fent tudnánk tartani. Lényeg a lényeg olyan 16-17 éves koromig valahogy el tudtam hitetni magammal, hogy a világi, drága dolgok rosszak és feleslegesek. Addig valami beteges szinten spórolós voltam. Aztán utána valahogy ez a rózsaszín felhő szét foszlott, is felsejlett bennem hogy igazából lehet ezt csak azért gondoltam így, hogy ne sóvárogjak olyan dolgok után amikre nincs pénzem. Aztán kitaláltam hogy pár éven belül én majd sok pénzt hajtok a házhoz, de rá kellett jönnöm hogy a valóság nem ilyen. Persze elmentem dolgozni nyáron meg ilyenek, és megvehettem néhány olyan dolgot magamnak ami előtte esetleg elképzelhetetlen volt. De valahogy még sem érzem úgy hogy ez önmegvalósítási szinten előre vitt volna. Azon is filozofáltam hogy nem minden a pénz. Aztán rájöttem hogy nagyjából egy módja van a pénznélküli önmegvalósításnak. Ha elmegy az ember egy fogatlan punknak, aki minden nap kannásborra tarhál, fesztivál idénybe pedig vonatjegyre, hogy eljusson egy-egy fesztiválra ahol belépőre tarhálhat, hogy ha már megvan a belépő ára, piára tarhálhasson bent. Emellett pedig marha jól érzi magát. Igazából ezt az egészet is a pénz mozgatja, csak az illető nem igazán végez érdemi munkát érte. Tehát végső következtetésem hogy sok pénz nélkül az ember eláshatja magát. Ha nincs pénzed nem tudod megvalósítani önmagad, és az életedet is csak ilyen zöldszemes ostoros színvonalán tudod leélni. Mert ha csak alapvető önmegvalósítási szempontokról beszélünk: -Olyan külsőt akarok ami nekem tetszik. (most ruhákra gondolok) Mi kell hozza pénzt? -Gyereket akarok. Ha szeretném hogy jó körülmények között nőljön fel akkor mi kell hozzá? Pénz és nem is kevés. Ti hogy látjátok ezt az egész helyzetet?