Pénz, vagy gyerekálom karrier?
Egy többé-kevésbé fiktív kérdés:
Teszem azt most keresek tisztán havi 180 ezer forintot. Elköltök belőle erre-arra minden hónapban 160-at. Havonta átlag 20-at így félre tudok tenni. Eltelt már néhány év azóta, hogy munkába álltam. Friss diplomásként nem tudtam a pályámon elhelyezkedni, így megragadtam az első lehetőséget, ami szembejött velem. Természetesen az évek folyamán alakult ki a bérem. A munkámat könnyen el tudom végezni. Napi kb. 1 órányi hasznos tevékenységem van, a többi időt netezéssel, és a magánügyeim intézésével unom el. A kollégák-főnökök között van jófej és kevésbé jófej is. Nagyjából 3 hetente valami miatt olyan helyzet alakul ki, hogy szó szerint a föld alá döngölnek, emberileg és szakmailag is. Voltak-vannak olyan korszakok, amikor lelkesebben dolgozom. Ilyen afférok akkor is előfordulnak, szóval nem a netezések miatt vannak. (Amúgy a menedzsment abszolút hiánya miatt van ennyi holtidő, én nem tehetek róla, hogy nem adnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkát.) A kollégák meg egyszerűen csak élvezik, hogy valakit időről-időre megalázhatnak. Nem csak engem, 3-4 másik kollégát is. Szavakkal a vezetőség 1-2 link tagja (, akiket még sose láttunk dolgozni) a kezdetektől fenyegetőzik, hogy hamarosan szélnek lesz eresztve az egész banda. Valójában tudjuk, hogy valószínűleg évekig szükség lesz még ránk. Ha ki akartak volna rúgni, már megtették volna. Szóval a fenti szitu az egyik lehetőség.
A másik életút szerint lehetne folytatni azt, ami majd egy évig nem sikerült annak idején. Szóval vissza az iskolapadba, képezni magam nyelvekből, visszahozni az évek során elvesztett szakmai tudást, és kiegészíteni-aktualizálni azt. Teszem azt egy évig intenzíven képezni magam, hogy a régi szakmai álmomat megvalósíthassam. Mondjuk egy év múlva újra eljárok interjúkra, esetleg lenne is egy hely teszem azt havi 150-es kezdőfizuval, mert a saját szakmámban még pályakezdő leszek. Ekkor a mostani fizumhoz képest mínusz 30-ban leszek, a mostani életszínvonalamat tartva pedig abszolút értékben -10 ezerben. (Össze kell húzni a nadrágszíjat, és bevállalni, hogy a tartalékból is oda-oda kell majd tenni. Az első időkben mindenképpen, utána, ha bizonyítottam, akkor esetleg már nem.) Tegyük fel, hogy jobbfej kollégák lesznek a másik helyen, de ezt se lehet tudni előre. Ami még lényeges szempont lehet, hogy ebben a szakmában sokkal több felelősség van. Ha elrontok valamit, azon emberek biztonsága múlhat. Míg a mostani helyen csak kisebb gazdasági kár, ami nem engem terhel. Valamint igen lehetséges, hogy sokkal több munkát fogok kapni, és nem lesz magáninternetezés, meg mindenféle könnyedség az új helyen.
Ti melyik lehetőséget választanátok?
1. Szétunni magad a néhány évig még biztos ~korrekt fizetésért, nem abban a szakmában, amit elképzeltél, úgy hogy időnként jól beléd rúgnak?
2. Rohadt sok energiát belefektetni, és váltani egy bizonytalanabb helyre, csak hogy elérd az eredeti karriercélod, még ha kezdetben kevesebb is lesz a gázsi?
(Én tudom a saját válaszom. De érdekel a tietek is. Kort és nemet is kérek szépen.)
Szia!
Nekem nincs egyeteim kepzettsegem, sajnos a sors nem adta meg a lehetöseget arra se, hogy közepfoku vegzettseget szerezzek, de remelem megteszi a valaszom.
Tavaly ilyenkor talan meg azt hittem, kolbaszbol van a kerites. Almaim ferfiaval töltöttem az estet hetente többször, tanultam stb. Eredetileg szakacs akartam lenni. Gyakorlaton nem ismertem a faradtsagot, söt meg iden nyaron is konyhan dolgoztam, imadtam, hiaba csak protekcios alja munka volt.
Tavasszal almaim ferfiaval az utjaink szetvaltam, a nyar viszont viszonylag jo volt, csak szabadidömben rohadtul unatkoztam. Önellato voltam, ezert nem tudtam iskolaba jarni.
Egy honapja vagyok Nemetorszagba a csaladomnal elek.
Es ha egyszer jol megtanulom a nyelvet igenis szakacs leszek, a mostani munkam csak ugrodeszkanak szamit, mert nem szeretem, nem szivesen csinalom, amit csinalok. Tudom, hogy kepes vagyok ra es megcsinalom. Nem erdekel, ha lesznek szük honapok, nem erdekel, hogy elere kell tennem a penzt.
Idöközben a volt parommal is kibekültünk es fontolgatja, hogy kijön ö is.
L/januarban leszek 19
válasza:Pilóta akartam lenni. Utasszállítós. Ez volt az álmom.
Ehelyett most infomatikus vagyok.
Pénz az Isten. Válaszd azt, ami jobban fizet. Lehet, hogy nem tetszik, de ha 10-15-20 év mulva visszanézel, veregetni fogod a válladat a kiváló üzleti döntésed miatt. :)
31 / Férfi
Egy magyarosítás a címben: Pénz, vagy gyermekkori álom szerinti karrier? (Ez utóbbit nevezhetjük akár hivatásnak.)
Eddig az állás 1-1, döntetlen.
Egy ifjú hölgy, akinek van egy célja, amit mindenképpen el akar érni a "szűk hónapok" ellenére is (ha jól értem, külföldön).
És egy fiatalember, aki pusztán "üzleti szemmel" nézi a dolgokat. Oda kell menni, amit jobban megfizetnek. Mert a "pénz az Isten".
Nagy csata van kilátásban. :)
Jöhetnek még a vélemények.
válasza:Hasonló cipőben járok, mint te, s lehet, nem döntöttem a legbölcsebben. 7 évvel ezelőtt végeztem az egyetemen, akkor voltam pályakezdő. Szinte rögtön el tudtam helyezkedni a hivatásomban, de csak óraadóként (heti 8 óra tanítás, kb. havi 32 ezer Ft-ért) Ez így ment hellyel közzel 4 évig. Mellette persze Alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam, volt hogy félállás volt mellette, de így sem lehetett nagyon előre haladni.3 évvel ezelőtt sikerült elnyernem egy adminisztratív állást, mellyel többet keresek, mint tanárként valaha is remélném. Egyelőre maradok itt, bár sokszor én is unatkozom, a munka nem igényel különösebb kreativitást, néha túl lassú , nincs pörgés.Néha azt érzem, hogy visszalépés szakmailag. Viszont a fizetésen kívül a cég viszonylag stabil, a kollégák és a főnök is rendesek, jó a hangulat.
Egyébként ekkora fizetésből hogy-hogy csak 20ezret tudsz félre tenni? Mert ez alapján nem biztos, hogy egy évig tudnád fedezni az 1 évnyi kiadásaidat. (Hacsak olyan szerencsés nem vagy, hogy se hitel, se albérlet, se rezsi, se számlák, se étkezésre nem kell költened)
Én ezt úgy értettem ki, hogy pénz kontra hivatás: 2-1.
Egyébként simán el lehet költeni. Mondjuk azt a példa kedvéért, hogy a többi elmegy hitelre, vagy családra. Csak az arányok miatt vannak számok írva. A lényeg, hogy egyik helyen kicsit pozitív, a másikon kicsit negatív lenne a mérleg. És mondjuk nem mondanál fel míg képezed magad, hanem csak esetleg, ha felvettek az új helyre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!