Hogyan találjam meg a helyemet a mai világban? 18f

Tartozom egy bejelentéssel! Megtaláltam a helyemet a mai világban. Elmúlt 100% tiszta nyomtalanul a pánikbetegségem,sőt meglehetősen gátlástalan magabiztos emberré változtam, volt azóta egy kapcsolatom is, aminek azért lett vége mert a lány nem volt még elég érett sajnos... ő maga vallotta be hogy sem velem sem senki mással nem áll készen egy kapcsolatra mert fel kell nőnie,16 éves volt,ő szakított velem,végig saját magát hibáztatta. Sok lány barátnője (18 év körüliek) azt tanácsolták hogy nekem idősebb nőre van szükségem. Mert komoly kapcsolatra vágyok és az emberek állítása szerint én érettebb vagyok egy 18 évesnél,a megerősítések miatt most szeretném megpróbálni egy érettebb gondolkozású korombelivel vagy egy idősebb nővel ,egy komoly hosszú kapcsolat amire vágyok,és nem szeretnék lefeküdni senkivel sem pár nap után... Szeretném megadni a módját méltóságteljesen és erkölcsösen. Nem lett utálat vagy depresszió a vége a szakításnak pedig nagyon nagyon szerettem őt.

Annak segítségével tudtam átvészelni a szakítást aminek segítségével megtaláltam a helyemet a mai világban: Még pedig úgy hogy fogd fel a dolgokat tanítás képen és mindig vedd észre a szép és jó dolgokat,mindenben van szép csak észre kell venni, és én rájöttem hogy mennyi szép van a világban csak észre kell venni! Nyitni kell a pozitív felé és boldog leszel! :)

Éretten fogom fel a dolgokat és észreveszem Isten tanításait a dolgokban, én megtanultam azt hogy semmi félni valóm nincs az emberektől(A reális szintig) mert mindenkitől csak lehengerlő pozitív visszajelzéseket kaptam: "Nagyon jól nézel ki" "Bár nekem lenne ilyen pasim" "Te egy nagyon jó ember vagy" Volt barátnőm: "Tudom hogy sose lesz ilyen kapcsolatom és aki ennyire elfogad" "Te még leszel valaki" Isten és egyben ti alapoztátok meg nekem ezeket a sikereket! A pánikbetegségem kezelése ezzel a kérdéssel kezdődött,rájöttem arra hogyha ti ilyen rendesek vagytok velem és így álltok hozzám akkor megpróbálom milyen a valóság, és ott még több lehengerlő gyorsaságú drasztikus epikus sikerélményekhez jutottam,kb úgy dicsértek idegen emberek mintha egy roksztár lennék. A sikereim Isten kegyelme és áldásából származnak tehát nincs értelme beképzeltnek lenni, büszke vagyok igen, Istenre, a hitemre és a szeretetre és arra hogy örömet tudok szerezni másoknak és nagyon nagyon jó érzés! A megbocsájtással kezdődött az egész,tiszta szívemből megbocsájtottam a régi osztálytársaimnak és annak a srácnak aki a legjobban bántott anno, még bocsánatot is kért és haverok lettünk és jól elszoktunk beszélgetni azóta is. És a szakításomról pedig annyit: Kis herceg: "Akit megszelídítettél azért örökre felelősséggel tartozol" Örökre segíteni fogom őt a bajban és hogyha bármi gondja van segítek neki tiszta szívemből,és szent kötelességemnek fogom fel,sose fogom őt cserben hagyni bármi van tényleg akkor nekem elmondhatja és megbeszéljük! Nem hagyom hogy depresszióba essen vagy bármi baja legyen! Segítek hogyha kéri,szükség van rá! :) De akit szeretünk azt képes vagyunk elengedni és mára már teljes egészében megbékéltem mert az igazi szeretet az nem önző! :) Valamilyen szinten a sok szép közös emlékünk miatt ragaszkodik hozzám a volt barátnőm azért mert még mindig szeret(emberileg) attól függetlenül hogy összezavarodásában szakított mert még fiatal és nem tudja mit akar,igazán senkivel se szeretett volna belevágni egy kapcsolatba,pláne igazi komolyba,és szeretne felnőni. Én végsőkig úgy álltam hozzá hogy nem baj majd felnő mellettem,mindenkinek vannak hibái,elfogadó,toleráns vagyok de a végén bölcsen saját maga mondta ki amit lelkileg én nem bírtam volna mert szerettem és azt hittem hogy majd jó lesz,de hogyha úgy fogjuk fel jó is lett! :) Nagyon sokat tanult ő, én is a kapcsolatunkból és rengeteg szép élménnyel lett gazdagabb a lelkünk, Most pedig szeretném megtalálni azt a lányt akivel tényleg komoly kapcsolatot tudok kialakítani és a társam lesz :)