MIért van hogyha dícsérnek, vagy bíztatnak akkor az flusztrál? Érez valaki hasonlóan?

Érez valaki hasonlókat? Tapasztalat? Vélemény? :

Ha sok szerencsét kívánnak, vagy ha verseny, vizsga, stb... előtt elkezdnek bíztatni, akkor rendkívül flusztrálttá válok. Főként akkor ha minél közelebbi ismerősöm, családtagom stb.. az illető. És azt is képes leszek elszúni amit egyébként nem szoktam.

Kértem már a környezetben hogy ne bíztassank, de néhány kivételteltől eltekintve, legtöbben megsérdődtek.

Ezek után kérdezem, én vagyok bunkó? Vagy rosszul kellene érezen magam amitt hogy ők nem kívánhatnak szerencsét? Vagy az a baj hogy én vagyok a hibás, mert nem tudok rajta idejében túllépni?

Ha meg megdícsérnek, miután sikeresen befelyeztem egy feladatot akkor sokszor nem tudok neki igazán örülni , és sokág tart, míg örömet tudok varázsolni az arcomra. Mert idegísít az hogy lehett volna jobb is. És nem érzem ilyenkor azt hogy a dicséretet megérdemlem.

Ebből is jellemzően sértődés van, hogy de miért nem örülök???

Ha kifejez azt hogy mit érzek, akkor megsértődnek az emberek.

Miért? Miért Miért? Hasonló tapasztalat, vélemény?