Szociális fóbiát hogyan lehet leküzdeni?
Olvastam egy cikket,és rájöttem hogy nekem is szociális fóbiám van:("Félek"az emberektől,amikor valaki néz,nagyon zavarba jövök,ha megszólít összevissza beszélek,ha röhögnek a buszmegállóban mindig azt hiszem hogy na biztos engem röhögnek ki.Buszon is mindig azon kattog az agyam,hogy na most vajon ki néz engem,vagy mikor fognak kiröhögni.Múltkor elestem a buszon,mert tök hirtelen megindult,nem röhögött senki,csak bámultak,de legszivesebben meghaltam volna szégyenemben:(Az emberekkel se tudok beszélgetni,vagy csak nagyon nehezen.És folyton izgulok,izzad a tenyerem,ami nagyon kellemetlen.Most új suliba járok,de egyszerűen képtelen vagyok bárkivel is beszélgetni,agy csak úgy odamenni.Fogalmam sincs hogy mit mondjak,vagy kérdezzek.Van 2 csak akivel szoktam dumálgatni,de ennyi.Szerintem a többiek is utálnak engem,lehet hogy negatív kisugárzásom van?Nagyon rossz.Ha mondjuk odajönne hozzám az a fiú,aki tetszik,tuti hogy elájulnék,vagy minimum megnémulnék,nem hogy még flörtöljek vele.
Az a legrosszabb hogy ha akarnám lehetne egy csomó barátom,mehetnék sok mindenfele,ismerkedhetnék,lehetne pasim is,amiket persze akarok,de nem megy.Egéswz nyáron itthon ültem,nem mentem sehova.Ha hívnak is,ami nagyon ritkán van,inkább lemondom.Nagyon nincs önbizalmam se.Nem szeretem magam,sőt utálom.Tudom,mindig mondják,hogy mondogasd magadban,hogy "szép vagyok,okos vagyok"blablabla....Nekem ez így nem megy:(El vagyok keseredve,már nem tudom mit tegyek.Egyszerűen nincs kedvem kimozdulni a lakásból sehova:(Segítsetek!:(
L/16
válasza:
válasza:Előző: vannak barátaid vagy barátnőid? Kell egy olyan, akiben megbízol, akivel tudsz teljesen nyílt lenni, aki mellett nem stresszelsz azon, hogy mit gondol. Ha van ilyened, akkor meséld el neki a problémád, és kérd meg, hogy néha menjetek ide-oda, ahol majd te megpróbálsz szembesülni a félelmeiddel. Pl. ha nem mersz boltba menni, akkor menj vele. Először beszélhet ő az eladóval, aztán pár alkalom után megpróbálod te. Vagy ha együtt mentek, akkor beszélgetés közben figyeld azokat a társaságokat, akikről úgy hiszed figyelnek és rajtad nevetnek. Rá fogsz jönni, hogy fel se figyeltek rád, feltéve hogy nem meredten bámulod őket :) (tulajdonképpen ezt csinálhatod egyedül is). Ez utóbbit biztosan tudom, mert én is pont így éreztem mindig, aztán egyszer véletlenül hallottam is, hogy teljesen máson röhögnek, mégcsak észre sem vettek. Addig is sejtettem persze, hogy csak képzelem, hogy rajtam nevetnek, meg rólam sugdolóznak, de hallanom kellett a saját fülemmel, hogy változzon bennem valami.
Szóval a megoldás kulcsa az, hogy szembesülsz vele, hogy a félelmeid alaptalanok. Ha nem látod a saját szemeddel, akkor hiába tudod az eszeddel, hogy a boltos nem gúnyol ki a hátad mögött, ha lassan számolod a visszajárót, és a 6 fős társaság a buszmegállóban nem rajtad röhög és sugdolózik, egyszerűen nem rögzül benned (a tudatalattidban gondolom), hogy csak képzeled.
válasza:Újabb sorstárs. Miért nem alapítunk egy klubot? De komolyan, vicc nélkül. Szerintem egész jó barátságok kialakulhatnának, ha nemcsak a szocfóbiánk lenne a központi téma. Úgy gondolom, hasonló emberekkel könnyebb beszélgetni és ismerkedni még akkor is, ha valójában ismeretlenek, mint olyanokkal, akik lehet kevésbé ismeretlenek, de nem küzdenek ilyen jellegű problémával.
Mellesleg én is utálok ilyen lenni. Szeretnék tudni bármikor bármiről bármilyen sokáig beszélni és kijárni, nem félni az emberektől, társas helyzetektől, idegenektől.
18 L
válasza:Szerintem ez a személyiség része.
Nem lehet kitörni belőle.
28/f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!